Kína még nem kereskedelmi nagyhatalom

A közel 14 százalékos éves külkereskedelmi forgalom-csökkenés mellett a 2009-es adatokat tekintve Kína minden bizonnyal Németországot elhagyva a világ legnagyobb exportőrének fog számítani, de kínai elemzők értékelésükben hangsúlyozzák, hogy az ország még messze van attól, hogy egy valóságos kereskedelmi nagyhatalomként vegyék számba - derül ki a Hszinhua hírügynökség vasárnapi összeállításából.

A kínai fővámhivatal legfrissebb jelentése szerint a viszonylag jó eredmények ellenére az ország 2009. évi exportja 16 százalékkal maradt alul az egy évvel korábbi teljesítményénél.

Míg Kína december havi exportjának értéke 130,7 milliárd dollár volt, ami éves viszonylatban 17,7 százalékos emelkedésnek felel meg, addig a teljes évi kivitel 1,2 ezer milliárd dollárt ért el, ami összességében 16 százalékos visszaesés a 2008-as teljesítményhez képest.

Németország, amely 2002 óta a világ első számú exportőre, hivatalosan még nem tette közzé tavalyi kivitelének értékét - emlékeztet a Hszinhua, hozzátéve, hogy a BGA, vagyis a német nagy- és külkereskedelmi szakmai szervezet előrejelzése szerint 2009-ben a német export 18 százalékos csökkenése valószínűsíthető, ami értékben mintegy 1,18 ezer milliárd dollárt jelent.

"Kína kivitelének struktúráját, technológiai megújuló képességét és iparának versenyképességét tekintve valójában még távol van attól, hogy egy valóságos kereskedelmi nagyhatalomként jöhessen számításba" - jegyezte meg Csao Csin-ping (Zhao Jinping), a kínai kormány fejlesztési kutató központjának munkatársa. "Az ország exportjára a kilencvenes években a munkaigényes termékek voltak jellemzőek, míg ma már a technológia-igényes áruk, így az elektronikai és elektromos, illetve más csúcstechnológiát képviselő termékek a legfontosabbak. Ugyanakkor a csúcstechnológiai termékek exportjának 83 százalékát és az elektronikai termékek exportjának 75 százalékát külföldi alapítású vállalatok adták" - húzta alá Csao.

Hozzátette azt is, hogy a német cégek például sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a technológiára, a védjegyekre, a minőségre és a szolgáltatásokra, ami magasabb hozzáadott értéket generál. A kínai kereskedelem teljes gyógyulásához további évekre van szükség - véli a szakember.

A tavaly decemberi behozatali rekordérték (112,3 ezer milliárd dollár) - a fucsieni (Fujian) Industrial Securities megállapítása szerint - a gépi berendezések, és nyersanyagok iránti megnövekedett belföldi kereslet eredménye, az import alapvetően az infrastrukturális és vagyoni beruházások, valamint a gyáripar igényeinek kielégítését szolgálta.

A kínai külkereskedelmi forgalom 2009-ben 13,9 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, ami 2,21 ezer milliárd dollárt jelent, és a kereskedelmi többlet 34 százalékkal 196 milliárd dollárra esett vissza.

Kínai statisztikai adatok szerint Kínának 2009-ben is az Európai Unió volt a legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke elérte a 364 ezer milliárd dollárt, ami azonban éves viszonylatban 14,5 százalékos csökkenésnek felel meg.

A Kína és az Egyesült Államok közötti külkereskedelmi forgalom 10,6 százalékkal esett vissza, értéke 298,3 milliárd dollár.

Japánnal - a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerével - Kína 229 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, ami 14,2 százalékos visszaesést fejez ki.