Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel Washingtont és Moszkvát, de korszerűsíti a sajátját

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (atomsorompó-szerződés, NPT) felülvizsgálati konferenciája előtt, hétfőn kiadott közös nyilatkozatában az öt atomnagyhatalom hangsúlyozta, hogy „együtt kíván működni valamennyi állammal olyan biztonsági környezet létrehozásában, amelynek köszönhetően nagyobb haladást lehet elérni a leszerelésben, s amelynek végső célja egy atomfegyverek nélküli világ létrehozása”.

Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési szolgálatának főigazgatója történelmi jelentőségű dokumentumként jellemezte keddi sajtóértekezletén az öthatalmi nyilatkozatot.

Az AFP hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy Kína mindig visszautasítja Washington meghívását az atomfegyverek számának csökkentéséről szóló amerikai-orosz tárgyalásokra, arra hivatkozva, hogy az ő atomarzenáljaik sokkal nagyobbak a kínainál.

A stockholmi központú békekutató intézet (SIPRI) becslése szerint az Egyesült Államoknak 5550, Oroszországnak 6255, Kínának pedig 350 atomfegyvere van.

„A világ nukleáris robbanófejeinek 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Visszafordíthatatlanul és jogilag kötelező módon csökkenteniük kell atomarzenáljukat. Kína mindig ahhoz tartotta magát, hogy elsőként soha nem vet be atomfegyvert, és csak a védelme szempontjából szükséges, minimális szinten tartja nukleáris fegyvereinek számát, de megbízhatóságuk, védő- és elrettentő képességük növelése érdekében folytatja modernizációjukat. Tehát nem igaz amerikai tisztségviselők azon állítása, hogy Kína rohamléptekben növeli nukleáris képességeit” – jelentette ki Fu Cung.

A brit és az amerikai média az utóbbi hónapokban kiadott több olyan jelentést, miszerint Peking magas szintű szakértelemre tett szert a kiszámíthatatlanabb röppályájú és nukleáris robbanófejek hordozására képes hiperszonikus rakéták fejlesztése terén. Kína egyebek között olyan új, hiperszonikus rakétát tesztelt, amely repülése közben maga is képes rakétát indítani, és ilyen technológiával egyelőre sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezik – idézte az egyik ilyen jelentést az AFP.

Az amerikai védelmi minisztérium egy novemberi jelentésében azt állította, hogy Kína gyorsabban növeli nukleáris erejét, mint korábban sejteni lehetett, és 2030-ra már ezer nukleáris robbanófeje lehet.