Washington/Szöul. „Ha nem gyümölcsözőek a tárgyalások Kim Dzsong Unnal, akkor ott-hagyom” – fogalmazott Do-nald Trump amerikai elnök az észak-koreai vezetővel esedé-kes tárgyalásairól.
Kim: az atomprogram az adu
Washington/Szöul. „Ha nem gyümölcsözőek a tárgyalások Kim Dzsong Unnal, akkor ott-hagyom” – fogalmazott Do-nald Trump amerikai elnök az észak-koreai vezetővel esedé-kes tárgyalásairól. Mun Dzse In dél-koreai elnök kijelentet-te: meg kellene próbálni békeszerződést kötni Észak-Koreával, hogy hivatalosan is véget vessenek az 1953-ban fegyverszünettel lezárt háborúnak a két ország között.
Donald Trump az Abe Sindzo japán kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: mindent megtesz azért, hogy tárgyalásai az észak-koreai vezetővel „világraszóló sikert” hozzanak, de ha úgy látja, hogy eleve nem lehetnek sikeresek, akkor el sem megy a találkozóra. Leszögezte: Washington mindaddig folytatja a lehető legnagyobb nyomásgyakorlást, amíg Észak-Korea fel nem számolja atomfegyverzetét. Az amerikai–japán viszonyról szólva megerősítette a Tokió és Washington közötti együttműködés, benne a közös védelmi erőfeszítések folytatását.
Abe Sindzo japán kormányfő bátorítónak mondta, hogy Donald Trump a Kim Dzsong Unnal folytatandó megbeszéléseken felveti majd az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyét. Trump elnök megerősítette, hogy nem csupán ezt, hanem az Észak-Koreában fogva tartott három amerikai ügyét is szóba hozza majd az észak-koreai vezetőnek. Észak-Korea már korábban elismerte, hogy az 1970-es és 1980-as években elrabolt 13 japán állampolgárt. Japán szerint azonban az elrabolt – és remények szerint még életben lévő – japán állampolgárok száma 17.
Mun Dzse In dél-koreai elnök szerint meg kellene próbálni békeszerződést kötni Észak-Koreával, hogy hivatalosan is véget vessenek az 1953-ban fegyverszünettel lezárt háborúnak a két ország között. Véget kell vetni a már 65 éve érvényben levő fegyverszünetnek, és meg kell próbálni aláírni egy békeszerződést a háború lezárásának kihirdetése után – mondta Mun Dzse In újságírók előtt. Hozzátette: a békeszerződés megkötésének feltétele, hogy Észak-Korea adja fel atomprogramját és ballisztikus rakétáinak fejlesztését. Az 1950 és 1953 közötti koreai háborút nem békeszerződés, hanem csak fegyverszünet zárta le, ezért a két ország elvileg máig hadban áll egymással. Mun Dzse In úgy tudja, Phenjan hajlandó volna lemondani atomprogramjáról, és ennek fejében még azt sem kéri, hogy a Dél-Koreában állomásozó 28 500 amerikai katona távozzon a félszigetről.
A dél-koreai elnök április 27-én találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un csúcstalálkozóját pedig májusra tervezik. Ha a Koreai-közi csúcstalálkozón, illetve a Phenjan és Washington közötti csúcstalálkozón sikerül megállapodni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről, akkor nem lesz túl nehéz megegyezésre jutni a békéről, az USA és Észak-Korea közötti kapcsolatok normalizálásáról vagy az Észak-Koreának nyújtandó nemzetközi segélyekről – mondta Mun Dzse In. (MTI, Pr.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.