Kiknek állhatott érdekében a Janukovics-párti politikus halála?

A 61 éves politikus szombatra virradóan ugrott ki 17. emeleti kijevi lakásának ablakából, miközben felesége is otthon volt. Neje állítása szerint felébredt álmából, és keresni kezdte férjét. Nyitva találta dolgozószoba ablakát, a szobában pedig férje papucsára és rövid búcsúlevélre bukkant, amelyben Csecsetov azt írta, hogy "egyáltalán nem maradt morális ereje a további élethez". A nyomozók nem találtak erőszakra vagy kényszerítésre utaló jelet, megállapították, hogy a politikus önszántából vetett véget életének. 

Csecsetov temetését már vasárnap megtartják az egyik kijevi temetőben, szemben a korábbi sajtóértesülésekkel, amelyek szerint csak hétfőn helyezték volna örök nyugalomra. A korábbi parlamenti ciklusban Csecsetov a Janukovics mögött álló Régiók Pártjának első frakcióvezető-helyettese volt, és az államfő tanácsadójaként is tevékenykedett. A tavalyi választáson már nem lett az ukrán törvényhozás tagja. 

Hatalommal való visszaélés vádjával február 21-én őrizetbe vették, két nappal később azonban ötmillió hrivnya (49,6 millió forint) óvadék fejében szabadon engedték. A nyugalomba vonult képviselő ellen a gyülekezési, a sajtó- és a szólásszabadságot jelentősen korlátozó, "diktátori törvények" néven elhíresült jogszabályoknak a Majdan-tüntetések alatt, 2014. január 20-án történt botrányos parlamenti megszavazása ügyében indítottak eljárást. Azzal vádolták, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjaként hamis szavazati eredményt hitelesített aláírásával. Csecsetov a horribilis mértékű óvadékkal kapcsolatban újságíróknak csak annyit árult el, hogy "barátok" tették le érte. 

Az öngyilkosság hátterével foglalkozó, több ukrán médiaforrás által közzétett elemzés tíz évvel korábbra, a "narancsos hatalomváltás" idejére nyúlik vissza. Csecsetov, aki 1999 és 2003 között az állami vagyonkezelő alap első helyettes vezetője, majd a következő két évben elnöke volt, 2005 augusztusában önként tanúvallomást tett, amelyben több akkori oroszbarát vezetőt és oligarchát vádolt meg privatizációs visszaélésekkel. Az általa megvádolt személyek közül végül senkit nem vontak felelősségre.

Többek között a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító Viktor Medvegycsukot, Leonyid Kucsma akkori államfő nagy befolyású hivatalvezetőjét vádolta meg azzal, hogy kényszerítette őt egy nagy értékű birtok átjátszására a Dinamo Kijev futballcsapat számára. Vallomása szerint kénytelen volt közreműködni ukrán nagyvállalatoknak - köztük a Krivorozssztal acélműveknek - az állam számára előnytelen privatizációjában oligarchák hasznára, akik között Kucsma vejét, Viktor Pincsukot, Rinat Ahmetov és Szerhij Taruta donyecki üzletembereket is megnevezte. A vallomásában megemlítette Janukovicsot is mint akkori miniszterelnököt, aki a privatizációs ügyletek véghezvitelében szintén nyomást gyakorolt rá. 

Egyik párttársa, Olekszandr Jefremov, a Régiók pártjának volt frakcióvezetője ellen is tanúskodott annak idején, aki elmondása szerint arra kényszerítette, hogy negyvenről hatvan százalékra emelje egy észak-donyecki vállalatcsoport privatizációra bocsátható részvényeinek arányát. 

Mellesleg jelenleg Jefremov ellen is eljárás folyik hatalmi visszaélés, valamint uszítás, azaz az ukrán és az orosz nemzetiségűek közötti ellenségeskedés szítása vádjával. A volt frakcióvezető szintén több millió hrivnya óvadék kifizetése után van jelenleg házi őrizetben. 

Az ukrán sajtó emlékeztetett arra, hogy az állami vagyonkezelő alap egy korábbi vezetőjét, Valentyina Szemenyuk-Szamszonyenkót tavaly augusztusban találták holtan Kijev környéki otthonában. A volt tisztségviselővel egy vadászpuskából származó lövedék végzett, a fegyvert a holttest mellett találták meg.