Kihívások kérdőjelekkel

Kíméletlen verseny vár rájukDömötör Ede illusztrációs felvételeTöbbmilliárd koronára tehető az az összeg, amelyet a csaknem 1 145 hazai kis és nagy – állati eredetű alapanyagot feldolgozó – élelmiszeripari vállalat eddig felhasznált arra, hogy teljesítse az EU-csatlakozással összefüggő, a szigorú uniós közegészségügyi szabványokra hivatkozó felújításokat, korszerűsítéseket. Bár a munkálatok elvégzésére a SAPARD előcsatlakozási alapból is lehetett pénzt kérni, aránylag keveseknek adatott meg ez a pénzmerítési lehetőség. Csak kevesen tudtak ugyanis – tőke híján – eleget tenni a szigorú uniós elbírálási követelményeknek. Eleve esélytelenül indultak azok, akik saját forrásból vagy hitelből képtelenek voltak előteremteni a költségek legalább felét. Pontosabban még ennél is nagyobb forrással kellett rendelkezniük, mivel e uniós forrásból – ha a bírálók mindent hibátlannak találtak – csak visszamenőlegesen térítenek. De még azon cégeknek is alaposan megterhelte költségvetését a beruházás, amelyek eredményesen vették a SAPARD-os akadályokat.

S ha a cégek már végre is hajtották a nélkülözhetetlen felújításokat, még akkor sem biztos, hogy gazdaságilag túlélik a csatlakozást, azaz képesek lesznek helyt állni a közös piac kíméletlen versenyében. További veszélyforrás, hogy a szlovákiai fogyasztó – az osztrákkal ellentétben – inkább árérzékeny, mint tudatos, azaz inkább megveszi az olcsóbb külföldi terméket, még ha az gyengébb minőségű is, mint a megszokott hazait, ha az akár néhány fillérrel is drágább. (Márpedig a szlovákiai élelmiszerek már csak a 19-százalékos adótehernél fogva is lényegesen drágábbak a cseh vagy a lengyel élelmiszereknél.) Agrárközgazdászok egybehangzó figyelmeztetése szerint azok a hazai élelmiszeripari cégek, amelyek gyártói, feldolgozói kapacitásukat jelenleg csak 50 százalékra használják ki, ha rövid időn belül nem tudnak váltani 80-90 százalékos kihasználtságra, valószínűleg elbuknak az uniós versenyben. Bár Szlovákia – szomszédaihoz viszonyítva – kicsit megkésve határozta el a csatlakozást, az agrártárca vezetői azt hangoztatják, hogy volt elég idő a felkészülésre. Simon Zsolt miniszter szerint aki komolyan gondolta jövőjét az EU-csatlakozás utáni időre is, az tudatosan és hosszú távon készülhetett rá, nem az utolsó egy-két hónapban próbálta behozni lemaradását, végrehajtani mindazokat a költséges utasításokat, amelyeket a brüsszeli szakértők a cégek átvilágítása során tételesen felsoroltak.

A brüsszeli szakértők ellenőrzései is alátámasztják, hogy a legsebezhetőbbek – csakúgy mint a többi társult országban – a vágóhidak és a frisshús-feldolgozók. Ebben az ágazatba lesznek a leglátványosabb cégbezárások is. Ugyanakkor az agrárközgazdászok szerint ez a lépés talán hozzájárul ahhoz, hogy a megmaradó cégek kapacitáskihasználtsága javuljon.

A hatályos jogszabályok szerint Szlovákiának február 29-ig kell összegeznie és jelentenie Brüsszelnek, hogy mely cégek maradnak, maradhatnak, és melyeknek kell végérvényesen és visszavonhatatlanul bezárni kapuikat. Újabb halasztás vagy pótvizsga-lehetőség már nincsen. Azon vállalatok, amelyek neve május elsejéig nem jelenik meg az EU hivatalos közlönyében, az uniós csatlakozás után nem termelhetnek. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben indítványozhassák a nyilvántartásba vételt.