Ki mit nyert az uniós keretköltségvetéssel?

A nettó befizető tagállamoknak ugyan nem sikerült az uniós összjövedelem mértékének 1 százaléka alatt tartaniuk a büdzsé éves nagyságát, de valamennyien kedvezményekkel álltak fel az asztaltól. Közülük az elnöklő Nagy-Britannia ugyan a hét évre vonatkozóan több mint 10 milliárd eurót engedett egyedülálló uniós visszatérítéséből, de a visszajáró összeg 2007-től még így is magasabb lesz a tavalyi 5,3 milliárd eurónál. Hollandia évi egymilliárd euróval, Ausztria 600 millióval, Németország 300 millióval, Svédország 150 millióval fizet kevesebbet ezentúl a büdzsébe. Franciaország megtarthatta magas agrártámogatásait, Luxemburg vidékfejlesztési többletpénzhez jutott. Valamennyi nettó befizető nyert a végelszámolásnál az elmaradottabb régióinak járó támogatások növekedésével is.

A megállapodás nagy nyertesei egészen bizonyosan a tavaly csatlakozott új, illetve a 2007-ben belépő tagállamok (Bulgária és Románia). Közülük is különösen a legkeményebben harcolók, Lengyelország és Magyarország volt elégedett a eredménnyel. Lengyelország az uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettje lesz, az összes támogatások mintegy ötödét szerezte meg. Magyarország 22,6 milliárd eurós támogatása, illetve a megállapodásban szereplő kedvező szabályozási változások – a kormány nyilatkozatai szerint – még a korábbi reményeket is túlszárnyalják. De pozitív eredménnyel zárt az előző javaslatokhoz képest a többi új tagország: Málta és Ciprus, a balti államok, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is. Szlovákia, Litvánia és Bulgária összesen 1,4 milliárd euróban részesednek régebbi típusú atomerőműveik leállításának segítésére is.

A tavalyi bővítést megelőzően leginkább kedvezményezett államok – Spanyolország, Portugália, Görögország, ĺrország – ugyancsak többé-kevésbé elégedetten álltak fel a tárgyalóasztaltól. Spanyolország az utolsó tárgyalásokon 2 milliárd eurós többlettámogatást harcolt ki technológiai fejlesztéseinek segítésére. Olaszország 1,9 milliárd eurónyi pluszpénzt ért el kutatási és fejlesztési terveinek megvalósítására. Portugália összesen 22,5 milliárd eurós támogatással zárta le a tárgyalásokat, ĺrország a vidékfejlesztési támogatások növekedésén nyert többletet.

A többi tagállam nagyjából megőrizte korábbi költségvetési pozícióját, illetve itt-ott javított azon. Belgium például egyik kevésbé fejlett régiójának szerzett nagyobb támogatást, Dánia az agrártámogatások egyik fontos haszonélvezője maradt, Finnország pedig a vidékfejlesztésre összesen 3,6 milliárd euróval megnövelt támogatás egyik vezető haszonélvezője lett.

Az uniós intézmények megfogalmazta céloktól ugyan az összjövedelem 1,045 százalékára rúgó éves bontású, összesen 862,36 milliárd eurós költségvetés jelentősen elmarad, ám az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso máris értésre adta, hogy a végrehajtó testület támogatja az elfogadott megállapodást, mert az jelentős mértékű szolidaritásról tesz tanúbizonyságot. Az Európai Parlament a kiinduló, az összjövedelemnek csupán az 1,03 százalékát kitevő eredeti javaslatot vétóval fenyegette ugyan, ám korántsem biztos, hogy – később kialakítandó – álláspontja a jelentősen feljavított végső megállapodásra is ugyanaz marad: az elfogadott változások ugyanis csupa pozitívumot tartalmaznak a parlamenti követelésekhez képest és számos olyan elemet, amelyet az EP korábban szükségesnek vélt vissza- vagy beilleszteni a költségvetésbe.

Tanulságos, mennyire érdektelenül reagáltak a tengerentúliak az Európa számára ezekben a hetekben létfontosságú kérdésekre. Az amerikai sajtó nem fordított sok figyelmet az EU költségvetési vitájára, a nagyobb lapok vasárnapi internetes oldalukon csupán az AP tényhírét közölték a megegyezésről. Csak a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség írta azt, a megállapodás eloszlathatja azokat a kétségeket, hogy a kibővített Európai Unió képes-e egyáltalán a hatékony működésre és be tud-e fogadni további tagokat, így Bulgáriát és Romániát 2007-ben vagy 2008-ban. A gazdagok és a szegények, a keleti és nyugati, a régi és az új tagállamok közötti összeütközés ugyanazt a dinamikát követte, mint a júniusi kudarcot vallott költségvetési csúcs, amikor a kelet-európai vezetőkkel szövetkező Jacques Chirac francia államfő engedményeket követelt Tony Blair brit kormányfőtől. A Bloomberg szerint „Chirac a költségvetési vitát arra is felhasználta, hogy újraépítse a hidakat Kelet-Európa felé, amelyeket alaposan megrongált 2003-ban, amikor bírálta az iraki háború támogatóit. Tony Blair végül engedett a nyomásnak, hogy több pénzt pumpáljanak a volt kommunista országokba, noha a tavalyi EU-bővítés fő támogatója először vonakodott attól, hogy feladja a Margaret Thatcher által 1984-ben kiharcolt éves visszatérítés egy részét.” A hírügynökség itt tért ki arra, hogy Kelet-Európában a jövedelmek az EU-átlag 42 százaléka (Lettország), és 77 százaléka (Szlovénia) között vannak. A legnagyobb kelet-európai tagállamban, Lengyelországban ez az arány 46, míg Franciaországban 113 százalék.

Manuel Durao Barroso, az EB elnöke a múlt heti vita tapasztalataira utalva tegnap rendkívül fontosnak nevezte a 2008–2009-re elhatározott költségvetés-szerkezeti felülvizsgálatot. Hangoztatta, hogy fékek és tabuk nélküli, alapos átgondolásra van szükség, és ebből a folyamatból az Európai Bizottság is ki fogja venni a részét. Leszögezte: a költségvetést az alapoktól át kell vizsgálni, már csak azért is, mert a mostani tárgyalások tanúsága szerint a következő kereteket már nem biztos, hogy egyáltalán sikerülne jóváhagyni. (euroinfo.gov.sk, eurohirek.hu, mti)

Havi három sörbe kerül az osztrákoknak

Bécs. Az osztrákoknak egyenként és havonta átlagosan három korsó sör árába fog kerülni az EU 2007–2013-as költségvetése. Ezt az APA írta annak alapján, hogy Wolfgang Schüssel kancellár korábban azt mondta: Ausztria hozzájárulása fejenként és havi átlagban 9 euró lesz. Ez 108 euró évente, a jelenlegi költségvetési időszak 90 eurója után. Az osztrákok évente átlagosan 1750 eurót költenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, alkoholra és dohányra 500, ruhára és cipőre 1125, közlekedésre 2150, szabadidőre 2000 eurót. Csak oktatási költségeik mérhetők az EU-költségvetés terhéhez: ezek évente átlag 105 eurót tesznek ki.

A 2007–2013-as büdzsé főbb kitételei

Az unió hét évig 862,36 milliárd euróból gazdálkodhat, ez az uniós összjövedelem 1,045 százaléka.

Ez az összeg 13 milliárddal nagyobb az eredeti brit javaslatnál, de 9 milliárddal kevesebb a luxemburgi – az EU előző elnöke – javaslatnál.

A Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés 8 milliárd euró helyett 10,5 milliárd euróval csökken az eredeti tervhez viszonyítva. E csökkenés nélkül a brit visszatérítés a 7 év alatt meghaladta volna az 50 milliárd eurót.

Szlovákia a 7 év alatt 10 milliárd 303 millió eurót (több mint 390 milliárd koronát) meríthet. Évi tiszta jövedelmünk az uniótól elkérheti a 48,3 milliárd koronát, ami a jelenleginek a háromszorosa. A Jaslovské Bohunice-i atomerőmű leállítására további 375 millió eurót (14,25 milliárd koronát) kapunk.

Javultak számunkra az uniós pénzek merítésének feltételei. A társfinanszírozású projekteknél az uniós hányad 85 százalékra nőtt, s az áfát is finanszírozza az EU. Nemcsak a szociális lakások építését lehet uniós pénzekből finanszírozni, hanem minden más, a lakásalappal összefüggő projektet (pl. a lakótelepek felújítása).