Kevesebb dzsihadista-jelölt jut el Szíriába és Irakba

A Reutersnek nyilatkozó szélsőségesek azt állították, hogy bár az utóbbi időben megcsappant a hozzájuk csatlakozó európaiak száma, ez egyelőre nem okozott gondokat a szervezetnek a csatamezőn, mivel az európaiak az IÁ fegyvereseinek csak kis részét adják.

"Jelenleg a külföldi harcosok nagy része ázsiai országokból jön, például Tádzsikisztánból vagy Üzbegisztánból. Ők kemény harcosok" - mondta egy dzsihadista. Az IÁ eddig büszkén hirdette, hogy a világ minden tájáról, így Európából is sikerült harcosokat toboroznia. Ugyanakkor nagyobb figyelmet csak akkor kapott a jelenség Nyugat-Európában, amikor a szervezet brit és amerikai túszainak lefejezését bemutató propagandavideókon egy erős brit akcentussal angolul beszélő férfi tűnt fel, akit később a sajtó Jihadi John (Dzsihád John) névre keresztelt el.

"Eleinte ezek a (nyugat-európai) országok lebecsültek minket, azt hitték, a harcosok idejönnek és majd itt meghalnak. De azt nem látták előre, hogy kiképzést kapnak, és kapcsolatba lépnek otthoni barátaikkal és hozzátartozóikkal, hogy csatlakozásra buzdítsák őket" - mondta egy másik, Szíriában tevékenykedő dzsihadista. 

Az utóbbi időben számos európai ország hozott intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza állampolgárait az IÁ-hoz való csatlakozásban. Az érintett országok - elsősorban Franciaország, Németország és Nagy-Britannia - szigorú törvényeket hoztak és terveznek hozni a terrorizmus támogatásának büntetéséről és az IÁ-hoz való csatlakozás céljával a Közel-Keletre utazni vágyók okmányainak elkobzásáról. Egy német törvénytervezet például lehetővé tenné a dzsihadista-aspiránsok személyi igazolványának három évre való elkobzását, míg Nagy-Britanniában a hatóságok bevonhatják a terroristagyanús emberek útlevelét. Franciaországban a hatóságok már 2014 közepén akcióba lendültek az IÁ toborzását megakadályozandó, és egy tavaly év végén elfogadott terrorellenes törvény tovább bővítette jogköreiket e területen.

Az európai országok elsősorban attól tartanak, hogy a szíriai és iraki harcokból hazatérő szélsőségesek hazájukban is terrorcselekményeket követhetnek el. Ugyanakkor a Reuters által megszólaltatott egyes dzsihadisták azt mondták, hogy a harcosok Közel-Keletre távozásának megakadályozása ugyanúgy növeli a belföldi terrorfenyegetettséget: szerintük az otthon ragadtak pont azért fognak hazájukban támadásokat elkövetni, mert nem távozhattak onnan.

"Ha nem tudnak idejönni, akkor is harcolni fognak a hitetlenek ellen, azokon az országokon belül, ahol élnek" - mondta egy magát Bakrnak nevező IÁ-harcos a brit hírügynökségnek. Európa már a szervezet megalakulása óta az Iszlám Állam célkeresztjében van. A csoport számos videójában azzal fenyeget, hogy egyik fő célpontja Róma, ami alatt általában véve a keresztény Európát érti. Az utóbbi időben - különösen a január eleji párizsi terrortámadások óta - az IÁ egyre inkább arra bíztatja európai követőit, hogy hajtsanak végre magányos támadásokat a kontinensen.

Mindazonáltal az európai harcosok elapadása nem jelenti azt, hogy az IÁ híján lenne a külföldi harcosoknak. A Reuters forrásai szerint Törökországon keresztül továbbra is sokan érkeznek Szíriába, hogy ott fegyvert ragadjanak az IÁ oldalán, dacára annak, hogy Ankara saját és nyugati diplomaták állítása szerint az utóbbi időben keményebben fellép ez ellen.

A 60 ezer fősre taksált IÁ azokat a jelentéseket is tagadja, amelyek szerint feszültségek lennének a külföldi és a helyi - szíriai és iraki szunnita - harcosai között, illetve előbbiek tömegesen próbálnának elmenekülni a terrorszervezettől. "A (külföldiek) nem hagyják el az "államot". Két hónap alatt Baidzsiba 180-an érkeztek. Az egyik itteni kiképzőtáborban a harcosok 40 százaléka külföldi" - állította egy IÁ-harcos a Reutersnek, aki az Irak legnagyobb olajfinomítójának helyt adó, hónapok óta heves harcok színhelyének számító Baidzsi városa környékén tevékenykedik.