Kevés gyakorlati eredmény

Brüsszel. A terrorista akciók megelőzését, a terroristák toborzásának megakadályozását szolgáló akciótervet fogadtak el az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei múlt csütörtöki brüsszeli ülésükön. A terv azonban kevés újdonságot tartalmaz, s a szakértők által leginkább sürgetett konkrét lépéseket illetően – például a telefonhívások adatainak rögzítése és megőrzése – továbbra is jelentős véleménykülönbségek vannak a tagállamok között.

A megelőzési stratégia alapján meg kell szigorítani a különböző konfliktusövezetekbe (Afganisztán, Irak) utazók, illetve az onnan jövők ellenőrzését, és meg kell akadályozni, hogy ezekben az övezetekben egyesek terrorista kiképzést kapjanak. A dokumentum szerint oda kell figyelni arra, hogy milyen szerepet játszanak az imámok a muzulmán vallású hívek esetleges radikalizálódásában, és ki kell védeni ezt a hatást.

A javaslatokban – igaz, elég általános jelleggel – az is szerepel, hogy a tagállamokban meg kell teremteni az erőszakot legitimáló nézetek elleni küzdelem legális keretét, valamint meg kell vizsgálni: miként lehet betiltani a szélsőséges nézeteket propagáló internetes honlapokat. A dokumentum végül szorgalmazza, hogy a hatóságok kezdjenek mindenütt párbeszédet a muzulmán közösségekkel, s ezen belül próbálják meg erősíteni a mérsékelt irányvonal híveinek befolyását. Ennek érdekében el kell kerülni az iszlám és a terrorizmus összemosását.

Szakértők azonban úgy látják, hogy ezek az ajánlások legfeljebb hosszú távon változtathatnak a helyzeten. Ami viszont az azonnali teendőket illeti, itt már több a vita, mert a tagállamok másként látják a terrorizmus veszélyét, és jogi hagyományaik is eltérőek. Ennek tudható be, hogy noha a tavaly tavaszi madridi terrortámadások óta az EU számos területen, például a pénzmozgások hatékonyabb ellenőrzésében, a repülőterek biztonsági helyzetének javításában előrelépett, a huszonötök továbbra is megosztottak olyan alapvető kérdésekben, mint például a telefonos adatok rögzítése és megőrzése, amit a soros brit EU-elnökség különlegesen fontosnak tartana.

A kezdeményezés szerint a távközlési szolgáltató cégeknek egy bizonyos ideig meg kellene őrizniük az internetszolgáltatással és a telefonálással kapcsolatos alapvető adatokat, így a hívás (csatlakozás) időpontját, időtartamát, a hívott és a hívó fél számát. Ez a nyomozásoknál nagyon hasznos lenne, de néhány tagállam és az Európai Parlament személyiségi jogi szempontból túl hosszúnak tartja a javasolt megőrzési időszakot.