Kétlépcsős béketerv

Az izraeli rakéták alaposan megrongálták a Deir el-Balah autonóm településen lévő vízirendőrségi épületet, amelyet azonban időben kiürítettek, így sérülés nem történt. Az izraeli hadsereg közölte: a támadással visszavágott a palesztinoknak, amiért tüzet nyitottak a Gázai övezetben lévő több őrposztjára. Tegnapra virradóra izraeli harcjárművek ismét behatoltak a Gázai övezet déli részén a Hán-Júnisz melletti palesztin autonóm területre. Az izraeli hadsereg nem adott felvilágosítást erről a műveletről. Egy katonai szóvivő megjegyezte viszont, hogy a gázai– egyiptomi határon lévő Rafah mellett palesztinok több tucat aknagránátot lőttek ki egy izraeli katonai posztra, a Kfar Darom zsidó telepnél lévő katonai őrhely közelében pedig bomba robbant.

Az amerikai elnök ismét bírálta Arafatot, kevesellve az erőszak csillapítására tett erőfeszítéseit, miközben Washington közel-keleti kezdeményezései holtpontra jutottak. Erre reagálva a palesztin vezetőség sajnálatát fejezte ki az amerikai– palesztin viszonyban az utóbbi két hét folyamán kialakult feszültség miatt. A palesztin kabinet, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága tagjaiból álló testület a hétvégén Rámalláhban, Jasszer Arafat elnök vezette ülésén abban látta e feszültség okát, hogy egyes amerikai tisztségviselők „átvették az izraeli vádakat. A palesztin vezetőség élesen elítélte a Jeruzsálem biztonsági rendszerének megerősítésére irányuló izraeli tervet. A közlemény szerint az izraeliek új berlini falat akarnak építeni Jeruzsálemben.

Simon Peresz izraeli külügyminiszter szerint a palesztin fél érdeklődést mutat az általa felvázolt kétlépcsős béketerv iránt. Ezt Ahmed Korei palesztin parlamenti elnökkel folytatott New York-i megbeszélése után jelentette be újságírók előtt, de hozzátette, hogy nem állapodtak meg semmiben. Egyébként még az izraeli kormány sem döntött e terv elfogadásáról. Peresz elmondta: a rendezés első lépéseként a palesztinok elismernék Izrael államot, Izrael pedig elismerné a palesztin államot. Az első szakaszban még nem állapítanák meg a palesztin állam határait, s nem oldanák meg sem Jeruzsálem, sem pedig a palesztin menekültek problémáját. Ezekkel a kérdésekkel csak a második szakaszban foglalkoznának. Izrael elvben elfogadná, hogy a palesztin állam határainak megállapításához azok az ENSZ-határozatok szolgáljanak alapul, amelyek felszólították Izraelt az 1967-es és 1973-as izraeli–arab háborúkban elfoglalt területek kiürítésére.

Az izraeli kormányfő csütörtöki washingtoni tárgyalásai előtt feltehetően pozíciójavítási kísérletnek szánta múlt szerdai váratlan találkozóját a palesztin hatóság három prominens képviselőjével, s ez a gesztusa is azt szolgálja, hogy éket verjen a Palesztin Hatóság elnöke, Jasszer Arafat és legközelebbi munkatársai közé. A párizsi Le Figaro megjegyzi, hogy a meglepetést keltő találkozó híre pont aznap látott napvilágot az izraeli sajtóban, amikor a Maariv azt idézte az 1982-es bejrúti hadjárat egykori hadügyminiszterétől, Ariel Sarontól, mennyire sajnálja, hogy annak idején nem ölték meg Arafatot. A három palesztin vezető személyiség jeruzsálemi meghívása mögött nehéz nem látni azt az izraeli szándékot, amely a washingtoni vizit küszöbén bizonyítani kívánná, hogy Saron hajlandó a párbeszéd felvételére, de Arafatnál alkalmasabb tárgyalópartnereket keres. Viszont aligha hihető, hogy a rangos palesztin illetékesek Arafat tudta és beleegyezése nélkül vállalkoztak volna az eszmecserére. Saron egy tegnapi interjújában pedig azt nyilatkozta, hogy a béke érdekében hajlandó lenne az Izrael számára mindenképpen fájdalmas területi engedményekre is.