Két nap múlva szavaz a nép

Fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy a népszavazás sikertelen lesz, s ekkor valószínűleg a parlamentnek kell döntenie az ország csatlakozásáról, állítja Darina Malová. A Commenius Egyetem politológiai tanszékének docense szerint egyébként helyes, hogy a politikusok erről eddig nem beszéltek, hiszen ennek a lehetőségnek a gyakori emlegetése mindenképpen negatív hatással lenne a szavazókedvre. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes legjobb kampányfogásának Malová azt tartja, hogy a hét elején már „elkezdte ijesztgetni az embereket a 40 százalék körüli részvétellel, ami mindenképpen motiválóbb, mint az, amit korábban csinált, amikor állandóan a várható magas részvételi arányról beszélt” – mondta lapunknak a politológus. Jogi szempontból az is teljesen elfogadható lenne, ha csak a parlament szavazná meg a csatlakozást, állítja Erik Láštic. Lapunk megkeresésére a jogász elmondta, az EU nem államközösség, így az ehhez történő csatlakozáshoz nincs szükség ügydöntő népszavazásra. Ettől függetlenül kérdéses lehet a népszavazás utóélete, hiszen eddig egyetlen érvényes referendum sem volt Szlovákiában, s az egész népszavazásról szóló törvény tele van pontatlan megfogalmazásokkal. Bár a sikeres népszavazás eredményét a törvénytárban kell kihirdetni, nem tisztázott, hogy maga az eredmény törvényerejű-e. Mindketten egyetértenek abban, hogy a kampánycsend teljesen értelmetlen, sőt abban is egy véleményen vannak, hogy a moratórium alatt nyugodtan lehetne folytatni a szavazásra buzdítást, mivel ez nem viszonyul kampányolásnak.

A 48 órás kampánycsend egyébként ma délutántól két órakor lép életbe. Mivel a népszavazásról szóló törvény megszövegezése szerint csak az igen vagy nem szavazatra buzdító kampány tilos, valószínűleg egészen az urnák lezárásáig találkozhatunk a részvételre ösztönző megnyilvánulásokkal (ezt egyébként néhány politikai párt vezetője sem zárta ki).

A referendumot tehát május 16-án, pénteken 14 és 22 óra, 17-én, szombaton pedig 7 és 14 óra között rendezik meg. A voksolóknak a következő kérdésre kell igennel vagy nemmel szavazniuk: „Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagállamává váljon?” Pszichológusok szerint a pozitív kérdésfeltevés eleve nagyobb teret nyit az igen válaszoknak. Az, hogy hogyan sikerül a pénteki és a szombati referendum, függ az időjárástól is. Mind a nagy meleg, mind pedig a szélsőségesen rossz idő negatívan befolyásolhatja a részvételt. A hétvégi népszavazás eredménye csak akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak 50 százaléka és még egy ember részt vesz a referendumon.

A hazai politikusok számára figyelmeztetőn feltartott ujj volt a magyarországi referendum: egy hónappal ezelőtt a magyarok ugyan meggyőző, 84 százalékos igenarányt produkáltak, ám a szavazásra jogosultaknak kevesebb, mint a fele vett részt a népszavazáson. A törvény kiskapuja szerencsére Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is lehetővé teszi, hogy az ország az alacsony részvétel ellenére csatlakozhasson az EU-hoz. Litvánia néhány nappal ezelőtt szintén éppen, hogy csak átcsusszant az érvényesség 50 százalékos határán.

Az Európai Parlament elnöke, az Pat Cox Pozsonyban járva nemrég felhozta hazája, ĺrország esetét, ahol az első népszavazás kudarcba fulladt, s csak másodszorra járult elegendő ír polgár az urnákhoz.

Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke szerint május 18-án, vasárnap reggel 9 órakor valószínűleg már ismert lesz az EU-referendum végeredménye, a hivatalos végeredményt terveik szerint még aznap délelőtt kihirdetik. (jéel, na)

Hol lesz referendum és hol nem

Lengyelország 2003. június 8. – ügydöntő népszavazás

Csehország 2003. június 15-16.– ügydöntő népszavazás

Észtország 2003. szeptember 14.– vélemény-nyilvánító népszavazás

Lettország 2003. szeptember 20. – ügydöntő népszavazás

Ciprus – nem lesz népszavazás