Készülőben egy felvizezett BT-határozat

A liberális The Independent diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a Londonban készülő BT-határozattervezet feszes határidőt szabna Szaddám Huszein iraki elnöknek a maradéktalan együttműködés elkezdésére a ENSZ-fegyverellenőrökkel, de nem tartalmazna kifejezett katonai fenyegetést ellenkező esetre. A lap szerint Jacques Chirac francia elnök már utalgatott arra, hogy Franciaország megvétózná az újabb BT-határozatot a háború megakadályozása végett. A lap szerint azonban ez is visszaüthet, ha Párizs megmakacsolja magát, és a határozattervezetet olyan átlátszó manővernek minősíti, amelynek célja az ENSZ égisze alatt, de mégis tényleges BT-felhatalmazás nélkül indítandó hadművelet Irak ellen. Tony Blair brit kormányfőnek azonban mindenképpen szüksége van az új határozatra a katonai fellépéshez, mivel az e nélkül indítandó háború esetére saját kormányának egyes tagjai is távozást helyeztek kilátásba, és a hazai közvélemény is egyértelműen ragaszkodik az új ENSZ-felhatalmazáshoz. A lapnak nyilatkozó brit diplomáciai források szerint annak megállapítása, hogy Bagdad megsérti a korábbi határozatokat, egyenértékű a katonai akcióra szóló felhatalmazással, függetlenül attól, hogy ez pontosan belekerül-e a szövegbe.

Peter Struck német védelmi miniszter jelezte, az Irak békés leszerelését célzó német–francia terv már pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülhet. Ezen a napon terjeszt elő újabb jelentést Hans Blix, az Irakban dolgozó ENSZ-fegyverellenőrök vezetője és Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója az iraki ellenőrzési-leszerelési erőfeszítések állásáról, Bagdad együttműködési hajlandóságáról. A Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező hatalmai közül Franciaország, Oroszország és Kína az ellenőrzések meghosszabbítása mellett van, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia akár újabb BT-határozattal dűlőre szeretné vinni a dolgot. A Der Spiegel értesülése szerint Franciaország és Németország átfogó terven dolgozik, amelynek segítségével háború nélkül is le lehetne szerelni Irakot. Az elképzelés központi eleme, hogy megsokszoroznák a fegyverellenőrök számát, az ENSZ kéksisakos katonái évekre átvennék az ország ellenőrzését, s biztosítanák a leszerelési folyamatot. Egy ilyen misszióban német katonák is részt vennének. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a tegnap Münchenben véget ért biztonságpolitikai értekezleten bosszúsan nyilatkozott, mivel az Irakkal kapcsolatos francia–német elképzelésről állítólag a sajtóból értesült.

Jurij Fedotov, ENSZ-ügyekért felelős orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva nem tartja szükségesnek, de nem is zárja ki, hogy a Biztonsági Tanács egy vagy akár több új határozatot fogadjon el Irak ügyében. A diplomata szerint nem lenne megalapozott egy Irak elleni katonai akció, mivel Bagdad továbbra is együttműködik a világszervezet fegyverzetellenőreivel. Irak kérdése kiemelt szerepet játszik az orosz elnök tegnap kezdődött németországi, majd franciaországi tárgyalásai során is.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár arra intette az Egyesült Államokat, hogy Irak katonai erővel történő lefegyverzéséről nem egy államnak, hanem a világszervezetnek kell döntenie. Az ENSZ főtitkára mind Irakot, mind az Egyesült Államokat óva intette tömegpusztító fegyverek alkalmazásától. Irak tegnap vegyi és biológiai fegyverkezésére vonatkozó újabb dokumentumokat adott át az ENSZ fegyverzetellenőreinek. Az újabb dokumentumokat Hans Blix, a világszervezet fegyverzetellenőreinek (UNMOVIC) és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának adta át az iraki delegáció bagdadi tárgyalásaikon. Az átadott dokumentumok jelentőségét még nem lehet megítélni az ENSZ tisztségviselői szerint.

George Bush egy rádióbeszédben megismételte: Irak veszélyt jelent Amerikára és a világra nézve, mivel tömegpusztító fegyvereket adhat a terroristák kezébe. Az amerikai elnök megerősítette, az Egyesült Államok egy koalíció élén fogja lefegyverezni a bagdadi rezsimet, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa visszatáncol attól, hogy érvényt szerezzen saját határozatának. Az elnök megismételte, hogy Szaddám Huszein nemrég felhatalmazta az iraki harctéri parancsnokokat vegyi fegyver bevetésére, miközben a diktátor az egész világ előtt letagadja, hogy ilyen fegyverei lennének. Richard Butler, aki az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőreinek korábbi vezetője volt határozottan úgy vélekedett, Washington szükség esetén nem riad vissza az egyoldalú lépéstől sem, az Egyesült Államok az ENSZ hozzájárulása nélkül is csapást mér Irakra. A hadművelet legvalószínűbb kezdési ideje február vége vagy március első hete, az első lépés pedig minden bizonnyal Irak elleni bombatámadás lesz – mondta Butler.

Közben Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter váratlanul Teheránba érkezett, hogy iráni kollégájával, Kamal Harazival európai tárgyalásainak eredményéről tájékozódjon. Az iraki külügyminiszter meglepetésszerű teheráni vizitje azt jelzi, Irán egyre aktívabban kapcsolódik bele Irak háború nélküli leszerelésébe. Teherán nem hullatna könnyeket Szaddám Huszein iraki elnökért, de tart attól, hogy Iraknak egy ENSZ-felhatalmazás nélküli amerikai lerohanása után Amerika-barát kormányokkal körülvéve találná magát.

Budapest nem kapott felkérést

Budapest/Bukarest. Magyarország nem kapott felkérést az Amerikai Egyesült Államoktól egy esetleges Irak elleni katonai fellépésben való közreműködésre. Budapest többször hangsúlyozta, hogy harcoló egységekkel nem kíván részt venni egy esetleges katonai konfliktusban. A magyar részvétel kimondottan a taszári kiképzésre vonatkozik. Román lapértesülések szerint viszont az Egyesült Államok felkérte Romániát, hogy nyújtson támogatást egy Irak elleni esetleges katonai akcióhoz és abban közvetlenül is vegyen részt. (MTI)