Készül az amerikai és a brit hadsereg

ÖSSZEFOGLALÓ

Erről a washingtonpost.com számolt be, miután John Kerry külügyminiszter is meg az elnök szóvivője is csaknem biztosra mondta, hogy tényleg bevetettek vegyi fegyvereket Szíriában, és „kevés a kétség afelől, hogy ezt Bassár el-Aszad kormánya tette”. Kormányforrások szerint hadihajókról indított manőverező robotrepülőgépekkel vagy nagy hatótávolságú bombázókkal mérnének csapást szíriai célokra, köztük olyan katonai célpontokra is, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak az arab ország vegyifegyverprogramjához.

Támadás lesz, az időpont bizonytalan

Az amerikai támadás időpontja a lap szerint három tényezőtől függ. 1. A titkosszolgálatok minden kétséget kizáróan megállapítsák, hogy Aszad elnök erői vetettek be ideggázt augusztus 21-én Damaszkusz keleti peremén. 2. Washington, mielőtt akcióba lép, egyeztet a szövetségesekkel és a kongresszussal. 3. A nemzetközi jogi helyzet megvizsgálása. Szakértők megjegyezték: amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei Szíriában vannak, aligha várható amerikai csapás.

Ez utóbbihoz kapcsolódó hír: a hétfőihez hasonló, tegnapra tervezett helyszíni szemlét mára halasztották, mert – Valíd Moallem szíriai külügyminiszter szerint – a felkelők nem tudták garantálni a biztonságukat.

Aszad szétbombázta

a bizonyítékokat

Kerry hétfőn este kijelentette: a vegyi fegyverek szíriai bevetése tagadhatatlan és megbocsáthatatlan. Hangsúlyozta, minden országnak ki kell állnia a nemzetközi jog által tiltott vegyi fegyverek bevetése miatti felelősségre vonás mellett. A legutóbbi vegyi támadás eltussolásának kísérletével és a bizonyítékok módszeres megsemmisítésével vádolta meg Damaszkuszt: miközben öt napon át feltartóztatta az ENSZ ellenőreit, folyamatosan ágyúzta az incidens helyszínét. A rezsim túl későn adta meg az ENSZ-szakértőknek a munkához való engedélyt, s az ellenük indított hétfői támadás tovább rontott a szíriai rendszer szavahihetőségén.

Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője ugyancsak hétfőn este jelentette be: Obama elnök mérlegeli, hogy mi legyen a megfelelő válasz a vegyi fegyverek alkalmazására, de még nem döntött. Nem említett határidőt azzal kapcsolatban, hogy Obama mikor hozza meg döntését, és erről nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni.

Az orosz–amerikai egyeztetés elmarad

Moszkvában mélységesen csalódottak amiatt, hogy Washingtonban úgy döntöttek, elhalasztják a szíriai válság megoldását szolgáló genfi konferenciáról tervezett orosz–amerikai egyeztetést. Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő tegnap úgy vélte, a Genf–2-nek elnevezett nemzetközi tanácskozást előkészítő, mára tervezett hágai konzultáció elodázásával az USA arra biztatja a szíriai ellenzéket, hogy ne engedjen tárgyalási pozíciójából, miközben a külső fegyveres beavatkozásra vár. „Moszkvának meggyőződése, a Szíria körül kialakult jelenlegi drámai helyzetben, amelyet egy sor állam mesterségesen szított, még inkább megnő a jelentősége annak, hogy Oroszország és az USA, valamint a nemzetközi közösség egyeztetett lépéseket tegyen a válságból kivezető békés megoldás érdekében, s mindennek alapját a 2012. június 30-án elfogadott genfi nyilatkozat képezi” – áll a nyilatkozatban.

Szaúdi ajánlatot kapott

a Kreml

Moszkvát a múlt héten Szaúd-Arábia titkosszolgálati minisztere kereste fel – írta tegnap az Index – egy olyan ajánlattal, amellyel egyezségre akarta bírni az orosz felet. Bandar bin Szultan nemcsak ígéretet tett rá, hogy országa nem épít gázvezetéket Szírián keresztül, de 15 milliárd dolláros fegyvervásárlási ajánlatot is tett Vlagyimir Putyinnak. Cserébe azt kérte, hogy vegye le a kezét Aszadról. Putyin ezt visszautasította. Egyrészt Moszkva nem kaphat meggyőző garanciát, hogy Aszad után valóban nem épül gázvezeték – legfeljebb nem szaúdiak építik, hanem Katar –, másrészt a korábbi tapasztalatok okán kétségei lehettek a fegyvervásárlást illetően is: 2008-ban az olajmonarchia négymilliárd dollárért vásárolt volna T–90-es tankokat, cserébe azt kérte, Moszkva ne szállítson több fegyvert Iránnak. Az orosz fél ezután elállt az Sz–300-as rendszerek iráni eladásától, ám a tankvásárlásból mégsem lett semmi.

Már tervek készülnek

a brit hadseregben

David Cameron brit kormányfő szóvivője közölte: a szíriai gáztámadások cselekvést igényelnek a nemzetközi közösség részéről, és London a maga „arányos válaszát” fontolgatja. A brit hadsereg „már terveket készít a lehetséges helyzetekre”. Cameron hétfőn megszakította szabadságát, hazatért Londonba, s tegnap visszahívta szabadságáról a parlamentet is, amely holnap rendkívüli ülésen szavazni is fog arról a kormányindítványról, hogy miként válaszoljon az Egyesült Királyság a szíriai vegyifegyver-támadásokra. A törvényhozók maguk is sürgették Cameront, konzultáljon a parlamenttel, mielőtt bármilyen lépést tenne. A szóvivő ezért is hangsúlyozta: még nem született döntés az erő alkalmazásáról, annak „számos forrásból származó bizonyítékokon” kell alapulnia.

Nyugati és arab tisztek egyeztetnek

Tíz nyugati és arab állam magas rangú katonatisztjei tanácskoztak tegnap Jordániában a kialakult helyzetről, s egyetértettek abban, hogy a Szíria elleni esetleges támadás csak bizonyos célpontokat érintsen. „A célzott rakétatámadások jelentenék a legfelelősségteljesebb és legtartósabb választ, ha szükségessé válik a nemzetközi közösség beavatkozása” – közölte a jordán hadsereg illetékese. A hírek szerint nem volt egyetértés abban a kérdésben, hogy adott esetben létrehozzanak-e egy repüléstilalmi zónát Szíria felett, és elpusztítsák-e az Aszad-rezsim légierejét. E tanácskozáson a nyugati hatalmak arról tájékoztatták a szíriai ellenzéket, hogy napokon belül katonai akciót indítanak Aszad erői ellen – jelentette a Reuters.

Emelkedik az olajár

a válság miatt

Az olajpiacokon növekszik a bizonytalanság, március óta nem voltak ilyen magasak az árak. Tegnap 106 dollár fölé emelkedett a WTI, és 111 dollár fölé a Brent hordónkénti ára, azt követően, hogy az USA vegyi fegyverek használatával gyanúsította meg a szíriai rezsimet. És bár Szíriában nem jelentős az olajtermelés, attól tartanak, hogy a válság továbbterjedhet a régiós országokra is.

Irakban máris jelentősen romlott a biztonsági helyzet Szíria miatt, ami veszélyezteti a termelést. Egyiptomban hetek óta zavargások vannak, ami akadályozhatja az áruforgalmat a Szuezi-csatornán. A legpesszimistább elemzések szerint a szíriai polgárháború Kuvaitban és Szaúd-Arábiában is zavargásokat okozhat, mert kiélezheti a viszonyt a különböző vallási felekezetek között. A Commerzbank elemzése szerint egy katonai beavatkozás Szíriában a 100–120 dolláros ársáv felső részébe lökheti a Brent árát.

Moallem szír külügyminiszter szerint John Kerry hazudott, és semmibe vette az ENSZ ellenőreinek folyamatban lévő vizsgálatát, amikor azt állította, hogy „tagadhatatlan” bizonyítékai vannak a vegyi fegyverek használatára. Sajtótájékoztatóján elhangzott: a rezsim minden külföldi fegyveres csapás ellenére folytatni fogja katonai akcióját a „terroristák” ellen.

Az NBC televízió este közölte: akár már holnap kezdődhetnek az amerikai rakétacsapások. (MTI, TASR, index.hu, ú)