Képviselőházi bizalmi szavazás a prágai kormányról

A hagyományos bizalmi szavazást az új kormányok felállásakor tartják, illetve ha kicserélődne a miniszterelnök. Ez utóbbira azonban eddig még nem volt példa.

Rendkívüli bizalmi szavazást a kormány kérhet maga iránt olyan helyzetekben, amikor fel akarja mérni, megvan-e a többsége a 200 tagú alsóházban. Hivatalban maradáshoz a kormánynak a szavazáskor meg kell szereznie az ülésteremben voksolásra bejelentkező képviselők szavazatainak egyszerű többségét. Ha ez nem sikerül, akkor a kormány megbukik, s új képviselőházi választást kell kiírni.

Az ellenzék joga viszont, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen. Ebben az esetben akkor bukna meg a kormány, ha az ellenzék indítványa megkapná az alsóházi képviselők több mint felének a támogatását, tehát 101 szavazatot.

Míg a bizalmatlansági indítvány eszközét gyakran használják a cseh belpolitikában, a rendkívüli bizalmi szavazás intézményét eddig csak két esetben vették igénybe. Először 1997-ben, amikor Václav Klaus akkori miniszterelnök a takarékossági intézkedéscsomag miatt szétzilált kormánykoalíció helyzetét mérte fel. Másodszor 2003-ban, amikor a szociáldemokrata Vladimír Spidla folyamodott ehhez az eszközhöz. Erre azután került sor, hogy bár a szociáldemokratáknak többségük volt a parlamentben, az elnökválasztáskor mégis Václav Klaus, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) jelöltje kapott több szavazatot.

A 2010 nyara óta hatalmon lévő Petr Nečas vezette hárompárti jobbközép kormány annak következtében kényszerült erre a lépésre, hogy a múlt héten kettészakadt a legkisebb koalíciós párt, a Közügyek.

Karolina Peake, a Közügyek első alelnöke, aki egyben a kormányfő helyettese is, kilépett a pártból, s bejelentette, hogy új politikai platformot alapít, amely támogatni fogja a kormányt. A Közügyek hétfőn felmondta a koalíciós szerződést, s így kérdésessé vált a kormány többsége a parlamenti alsóházban.

A legnagyobb koalíciós párt, a Polgári Demokratikus Párt vezetése már hétfőn azzal bízta meg elnökét, Necas kormányfőt, hogy tegyen lépéseket a bizalmi szavazás érdekében, hogy megállapítható legyen, milyen is a kormány támogatottsága. Az ODS-nek és a TOP 09 pártnak együttesen 93 képviselője van a 200 tagú alsóházban. A Karolina Peake vezette platformnak a hírek szerint hét tagja és két külső támogatója van.

Nečas eredetileg azt követelte, hogy a platformnak legalább tíz tagja legyen, ami feltétele az önálló frakció megalakításának. Miután Peake-nek eddig minden jel szerint nem sikerült ennyi embert összehoznia, a kormányfő visszakozott, s azt mondta, megelégszik a "politikai csoport" létrehozásával is.

A csonkává vált kormánykoalíciónak a héten sikerült elérnie, hogy jövő szerdáig megszakítsák a képviselőház ülését. A kormánykoalíciós képviselők javaslatát a szavazáskor 100 képviselő támogatta.

A sajtó szerint ez azt jelzi, hogy a pénteki bizalmi szavazáskor a kormány nagy valószínűséggel elegendő szavazatot kap ahhoz, hogy hivatalban maradjon. Ellenkező esetben Csehországban idő előtti választást kell tartani.

Helyi megfigyelők a pénteki bizalmi szavazást a kormányfő részéről "mérsékelt kockázatnak" tartják, mert továbbra sem egészen biztos, kik fogják az ODS és a TOP 09 párt képviselői mellett támogatni a kormányt. Necas csütörtökön bejelentette, hogy péntek reggel találkozik a kormánypártok képviselőivel, s a találkozóra meghívják a Peake körül csoportosuló képviselőket is.