Kell-e védeni a kisebbségeket?

Tabajdi Csaba, az Európa Tanács magyar delegációjának vezetője a közelmúltban egy nyilatkozatában rámutatott: az EU nem kezeli súlyának megfelelően a kisebbségi kérdést, hiszen az európai joganyagnak sem része a nemzetiségi problémakör.

Az erről szóló magyar igényt a francia elnök is támogatja, Jacques Chirac szava pedig sokat számíthat az EU majdani alaptörvényének elfogadásakor, melynek szövegébe be szeretnék építeni a kisebbségek kollektív jogainak szavatolását.

Néhány héttel ezelőtt az EU soros elnöke, Görögország fővárosában találkoztak az európai uniós és a csatlakozó országok parlamenti elnökei. A tanácskozás ugyan érintőlegesen sem foglalkozott a kisebbségi lét kérdéseivel, Athénban azonban lapunknak lehetősége nyílt, hogy néhány házelnök véleményét kikérje ebben a problémakörben.

THIERSE: „ERRE IS SZOLGÁL AZ EURÓPA TANÁCS”

Wolfgang Thierse, a német törvényhozás elnöke kérdésünkre elmondta, egyértelmű szabályok léteznek az európai kisebbségekkel kapcsolatos ügyek kezelésére. „Valamennyi EU-tagállam törvénykezésében világos kisebbségpolitikával találkozhatunk. Az egyes országok jogszabályai foglalkoznak a kisebbségi jogok védelmével” – mondta. A Bundestag első embere szerint az uniós tagállamok kormányának és parlamentjének feladata, hogy a kisebbségvédelem alkotmányos kereteit meghatározza. Thierse emlékeztetett, már most is létezik egy fórum, amelyik foglalkozik ezzel a problémakörrel, ez pedig az Európa Tanács, amelyik a demokrácia és a nemzetiségek védelmének ügyét állandó felügyelet alatt tartja. „A kisebbségvédelem egyike annak a számos feltételnek, amelyet egy-egy tagjelölt állam esetében megvizsgál az Európai Unió” – mondta az Új Szónak a német parlament elnöke, aki nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy a kisebbségek ügyével nem foglalkozik az EU. „Éppen ellenkezőleg. A tagállamok Európa-szerte nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a megfelelően biztosítsák” – nyilatkozta lapunknak Wolfgang Thierse.

PITHART: „KÖZELEDJENEK AZ ÁLLÁSPONTOK”

A cseh szenátus elnöke szerint az Európai Uniónak talán sohasem lesz egységes álláspontja a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban. Petr Pithart elmondta, a lényeg az, hogy a vitás kérdésekről folyamatos párbeszéd folyjon. „Ezáltal az álláspontok, ha lassan is, de közeledhetnek egymáshoz. De ez a maximum, amire ebben a tekintetben számíthatunk” – nyilatkozta lapunknak a cseh törvényhozás felsőházának elnöke. Rámutatott, ha nem létezne a NATO és az EU, egyik fegyveres konfliktus robbanna ki a másik után. Pithart szerint nem egységes kisebbségpolitikára, hanem olyan mechanizmusokra van szükség, amelyekkel az esetleges konfliktushelyzeteket meg lehet oldani. „A demokráciákban mindig is lesznek viszályok. Ez azonban engem nem nyugtalanít. Az viszont aggasztana, ha az ellentétek elmélyülnének.” Petr Pithart szerint a kisebbségvédelem módszerei és intenzitása országról országra különbözhet, az intézményesítés pedig szerinte nem minden esetben hozza meg a várt eredményt.

VACAROIU: „A MAGYAROK TÖBBET AKARNAK”

Nicolae Vacaroiu, a román parlament felsőházának elnöke megkeresésünkre elmondta, az Európai Uniónak igenis van egységes kisebbségpolitikája. Szerinte ezt a kisebbségek jogait tartalmazó európai charta határozza meg. „Egyesek azonban többet akarnak, mint amit a nemzetközi keretek biztosítanak. Különösen a magyar kisebbség” – nyilatkozta az Új Szónak a román szenátus elnöke. Hozzátette, Bukarestnek nem okoz gondot beszélni erről a témáról. A kisebbségeknek vallási, kulturális és nyelvi szabadságot kell biztosítani, ebben a tekintetben ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint a többségi nemzet képviselőinek – mondta. „Sohasem egyezünk bele, hogy privilegizálják a kisebbségeket. Országunknak vannak olyan területei, ahol a többségi nemzet gyakorlatilag kisebbségben van” – mutatott rá Vacaroiu, aki ellenez mindenfajta autonómiatörekvést. Kérdésünkre, vajon miért elégedetlenek az erdélyi magyarok, a román törvényhozás elnöke elmondta, ez teljesen normális jelenség, mivel minden etnikai csoport a többségi nemzetnél több előnyhöz szeretne jutni. „Ezért senki nem is hibáztatja őket” – tette hozzá.

HRUŠOVSKÝ: „LEGYEN EZ A MI HATÁSKÖRÜNK”

A szlovák törvényhozás elnöke nem hiszi, hogy európai szinten sikerül egységes koncepciót létrehozni a nemzetiségi politikával kapcsolatban. Pavol Hrušovský házelnök elmondta, az egyes államok specifikumai miatt nem lehet lesz azonos keretek közé szorítani a kisebbségvédelmet. „Központi szinten nem érhetjük el, hogy egységes jogrend szabályozza valamennyi tagállam kisebbségpolitikáját” – mondta a szlovák parlament elnöke. Ennek a kérdésnek a megoldását Hrušovský szerint az egyes tagállamok hatáskörében kell hagyni, hiszen ők tudják a leginkább figyelembe venni azokat a részleteket, amelyek egy-egy vitás kérdés megoldásában kulcsfontosságúak. „Máshogy kell kezelni ezt a kérdést olyan országban, ahol a lakosság 10 százalékát teszik ki a nemzetiségek, és máshogy ott, ahol csak 0,5 százaléknyi nemzeti kisebbség él. Nem mindenütt van képviseletük a nemzeti parlamentben és kormányban, ezért nem mindenütt tudják azonos mértékben érvényesíteni érdekeiket” – mondta lapunknak Hrušovský, aki szerint biztos, hogy Szlovákia hatékonyabb megoldásokat tud majd találni a vitás kérdésekre, mint az Európai Unió.