Kedvező startot vett az új kormány Csehországban 2014-ben

Felmérések azt mutatják, hogy az év folyamán nőtt a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), az ANO (Igen) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) alkotta kormányba vetett bizalom: a januári 35 százalékról december elejére 48 százalékra emelkedett ez a mutató. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőiből álló érdekegyeztető tanácsban nem voltak nagyobb nézeteltérések, és kormányellenes megmozdulásokra sem került sor.    A kormányoldalnak többsége van a parlament mindkét házában, így törvényjavaslatai gond nélkül átmennek. Sikerült elfogadni az állami alkalmazottakról szóló törvényt is, amit Miloš Zeman államfő követelt a kormány kinevezésekor, elsősorban a vitatott múltú multimilliárdos Andrej Babiš pénzügyminiszterré való kinevezésekor. A társadalomban pozitív visszhangja volt a szociális intézkedéseknek (pl. nyugdíj és gyereksegély emelés, orvosi vizitdíjak eltörlése) és a közszféra alkalmazottai béremelésének.      A három koalíciós párt közül az év végére a Babiš vezette Igen mozgalom lett a legnépszerűbb. A 2013 őszi képviselőházi választáson 19,5 százalékot szerzett mozgalom népszerűsége ma meghaladja a 30 százalékot. A ČSSD népszerűsége, a választásokon szerzett több mint 20 százalékról mára 24-25 százalékra nőtt, míg a KDU-ČSL támogatottsága 7-8 százalék körül stabilizálódott. Az ellenzéki pártok közül csak a kommunisták támogatása jelentős (10-13 százalék), míg a jobboldal népszerűsége csökkenő tendenciát mutat. A korábban évekig kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) népszerűsége alig 6-7 százalékos.     Az októberi helyhatósági választásokon ugyan a függetlenek és a helyi koalíciók tovább erősítették korábbi pozícióikat, de a nagyvárosokban ismét a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb helyet, őket követte az Igen. A helyhatósági választásokon első ízben induló Babišék nagy sikere, hogy képviselőjük Adriana Krnáčová személyében először van Prágának női polgármestere. Krnácová pozsonyi magyar-német szülők gyermeke és nagyon jól beszél magyarul is.    Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő a sajtó szerint a vártnál jobban teljesít. A párton belül sikerült félreállítania a  Zeman államfőhöz közel álló szárnyat, a szinte bizonyos, hogy a párt márciusi tisztújító kongresszusán ő lesz az egyetlen elnökjelölt.     Belpolitikai téren legnagyobb ellenfele Babiš, akinek népszerűsége nagyon megugrott, s már hónapok óta ő az ország legnépszerűbb politikusa, benne bíznak az emberek leginkább. Bár vannak nyílt viták, de a kormánykoalícióban eddig súlyosabb nézeteltérések nem merültek fel.    Ellentétben a várakozásokkal Miloš Zeman államfő és a kormány együttműködésében nincsenek komoly problémák. Zeman a belpolitikában aktívabb, mint elődje Václav Klaus volt, s vonatkozik ez a külpolitikára is. Ez utóbbiban azonban ellentétek is felmerültek, elsősorban Ukrajna és Oroszország kapcsán. Míg a kormány az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket lényegében az EU álláspontjával összhangban ítéli meg, addig Zeman sokkal megértőbb az orosz állásponttal szemben, nyíltan ellenzi a Moszkva elleni gazdasági szankciókat és részben a Nyugatot teszi felelőssé a helyzet romlásáért, amivel kivívta Washington rosszallását.    Zeman az év elején több mint 50 százalékos támogatottsággal még vezette a cseh politikusok népszerűségi listáját, ez a mutató azonban novemberben 37 százalékra esett vissza. A sajtó szerint ebben döntő szerepe van annak, hogy az államfő egy rádióinterjúban vulgáris kifejezéseket használt.    Változások észlelhetők a cseh külpolitikában: meggyengült az emberi jogokra koncentráló  úgynevezett "haveli vonal", s helyette megerősödött a cseh gazdasági érdekek érvényesítésére koncentráló vonal. Ezt a vonalat az államfő is támogatja, s ezt bizonyítják Zeman látogatásai Kínában és a kaukázusi volt szovjet köztársaságokban.     Tények bizonyítják, hogy a cseh gazdaság kilábalt a recesszióból. Az idei növekedést 2,5 százalék körülire teszik az elemzők, és hasonló növekedés várható jövőre is. A reálbérek mérsékelten nőnek, s a havi bruttó átlagkereset mintegy 26 500 korona, ami nagyjából 950 eurónak megfelelő összeg. Egy felmérés szerint a csehországi cégek több mint fele azzal számol, hogy jövőre új alkalmazottakat vesz fel, s béreket emel. Az infláció nagyon alacsony, minek következtében a jegybank továbbra is beavatkozik a piacon, hogy tartsa a mintegy 27 korona egy euró árfolyamat. Ez segített a cseh exportnak, amely tartósan többletet termel. A munkanélküliség 7 százalék körül mozog.