Karabahi harcok - Tűzszünetben állapodtak meg a szemben álló felek

Röviddel a jereváni és bakui bejelentés előtt a hegyi-karabahi védelmi minisztérium is közölte, hogy fegyveres erőik tűzszüneti parancsot kaptak és be is szüntették a harcokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök este arra szólította fel Azerbajdzsán és Örményország államfőjét, hogy biztosítsák a tűzszünet teljes körű betartását.
    
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin telefonon tárgyalt Ilham Aliyev azeri és Szerzs Szargszján örmény elnökkel, és kijelentette: Moszkva, mint ahogy eddig, a továbbiakban is kész közvetíteni a helyzet normalizálása érdekében. 
    
Az orosz elnök hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy Baku és Jereván - a hegyi-karabahi kérdés megoldásán fáradozó EBESZ-testület, az úgynevezett minszki csoport közreműködése mellett - újítsa fel a párbeszédet, és "keressék a konfliktus békés rendezésének módozatait".
    
Moszkvában kedden közölték azt is, hogy Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő az eredeti terveknek megfelelően csütörtökön Jerevánba látogat, ezt követően pedig, pénteken, felkeresi Bakut is. Az orosz-fehérorosz-örmény-kazah-kirgiz összetételű Eurázsiai Gazdasági Unió péntekre tervezett miniszterelnöki tanácskozását Jereván helyett Moszkvában rendezik meg.
    
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja kedden válságtanácskozást tartott Bécsben, és ezt követően az erőszak beszüntetésére szólította fel a feleket. 
    
A francia külügyminisztérium keddi közlése szerint a csoport társelnökségét adó Franciaország, Oroszország és Egyesült Államok képviselői látogatást terveznek Bakuba, Jerevánba, illetve Hegyi-Karabahba is.
    
"A konfliktust nem lehet erőszakkal megoldani. Emiatt a feszültség azonnali fokozatos csökkentésére és a fegyvernyugvás megújítására szólítunk fel" - mondta Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter.
    
Maja Kocijancic, Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője elmondta: az Európai Unió "állandó kapcsolatban áll az örmény és az azeri külügyminisztériummal". Kocijancic ugyanakkor nem kommentálta Recep Tayyip Erdogan török elnök korábbi kijelentését arról, hogy a "megszállt" Hegyi-Karabah egy nap ismét Azerbajdzsán része lesz.
    
A hegyi-karabahi konfliktus mielőbbi megoldása mellett foglalt állást a török, az iráni és az azeri külügyminiszter kedden az iráni Ramszar városában tartott háromoldalú találkozójuk eredményeit összegezve. Mevlüt Cavusoglu török, Mohamed Dzsavád Zaríf iráni és Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter közös nyilatkozatukban amellett foglaltak állást, hogy a konfliktust "a nemzetközi jog elvei alapján, így a szuverenitás, a területi épség, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlensége és a vitás kérdések békés úton történő rendezésének tiszteletben tartása" mellett kell megoldani.
    
Az újabb, szokatlan hevességű fegyveres konfliktus április 2-ára virradóra robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán, és a tűzszünet bejelentéséig folytatódtak az összecsapások. 
    
A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején, - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti az enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
    
Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az örmény államfő hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a fegyveres konfliktus további kiéleződése előre nem látható és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük akár nagyszabású háborúhoz is.