Kandahárt félezer tankkal védik a tálibok

Kandahárban a katonák asszonyait és gyerekeit bezárják, hogy így vegyék elejét a tömeges dezertálásnak és a város feladásának. A tálibok 500 harckocsit állítanak csatarendbe Kandahár védelmére, s arra készülnek, hogy hamarosan megütköznek az Északi Szövetség csapataival, és az utóbbi időkben a szövetség segítségére siető egyre több törzs harcosaival. Ezt Biszillah molla mondta újságíróknak, aki a tálibok legfontosabb városának lőszer- és fegyverutánpótlásáért volt felelős, amíg néhány héttel ezelőtt meg nem szökött. „A táliboknak minden eszközük megvan arra, hogy megvédjék magukat, rendelkeznek fegyverekkel szinte minden fegyvernemből, és meglehetősen sok lőszerük is van. Teljesen biztos, hogy keményen fognak harcolni, ha az amerikai szárazföldi csapatok megtámadják őket. A saját szememmel láttam azt az 5-600 harckocsit, amit Kandahár védelmére csoportosítottak át az elmúlt hetekben” - mondta.

Kunduzban sokan letették a fegyvert

Az Északi Szövetség heves támadást indított Kunduz, a tálibok utolsó észak-afganisztáni erőssége ellen. Ezzel párhuzamosan az amerikai harci gépek is kunduzi célpontokat támadtak. Az ostromgyűrűbe zárt városban egyes források szerint 15 ezer, a tálibokhoz, illetve bin Ladenhez hű fegyveres rekedt. A szövetség szerint eddig több száz fegyveres adta meg magát a város körüli frontvonalon. Kunduzt már több mint egy hete ostromolják a tálibellenes erők, de a város körüli megerődített vonalakat elszántan védik a körbezárt Korán-iskolások és az őket támogató külföldi, főként arab fegyveresek, az ő számuk tízezerre tehető. A város elestét már csütörtökön bejelentették egyes északi források, de tálib részről mindeddig cáfolták, hogy feladták volna a várost, s letették volna a fegyvert, noha erről napok óta tárgyalnak. Az ENSZ-nek nincs módja eleget tenni annak a követelésnek, hogy átvegye a tálibok fegyvereit. A legnagyobb gondot a külföldi, főleg arab és csecsen fegyveresek sorsa okozza, illetve az, hogy ki biztosítsa az elvonulásukat. A tálibok az északiak esetleges bosszújától, a tömegmészárlásoktól is tartanak.

Marakodnak a győztesek

Hírek szerint a Kunduzban elsáncolt tálibokat a szárazföldön a tádzsik Burhanuddin Rabbani volt elnök csapatai támadták, és nem az üzbég Abdul Rasid Dosztum tábornok, akivel a tálibok megállapodást kötöttek a harc beszüntetéséről. Rabbani azért indított támadást a tálibok utolsó északi fellegvára ellen, mert elégedetlen a város feladásáról Dosztum által kezdeményezett tárgyalások eddigi eredményeivel, és nem akarja, hogy az üzbég tábornok szerezze meg az ellenőrzést Kunduz felett. (Dosztum az Északi Szövetség egyik főparancsnoka, Rabbani a szövetség politikai vezetője.)

Segítség a hegyi falvakba

A Világélelmezési Program (FAO) tegnap bejelentette, hogy légi hídon megkezdte az Afganisztán északkeleti részén, elzárt hegyi falvakban élő mintegy 274 ezer ember ellátását, akiknek sürgős segélyként 2000 tonna élelmiszert szállít. Az első Hercules C–130 repülőgép, 17 tonna liszttel megrakodva, tegnap szállt fel a tádzsikisztáni Koljab repülőteréről az afganisztáni Faizábádba tartva, ahonnan teherautókon viszik tovább a segélyt. A következő hetekben naponta négyszer teszi meg az utat a repülőgép. A FAO légi és közúton összesen 9000 tonna élelmiszert juttat el Faizábádba. Oroszország újabb segélyszállítmányt indított útnak Afganisztánba. 52 vasúti kocsiban 396 tonna élelmiszer – liszt, cukor, konzerv –, és 27 vagonban sátrak, ágyak, hordozható mini-áramfejlesztők és konyhai sütők tartanak a tádzsik fővárosba, onnan pedig Afganisztánba. Oroszország, Nagy-Britannia, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a FAO-val karöltve 2002 márciusáig összesen 16 ezer tonna élelmiszerrel akar enyhíteni az észak–afganisztáni térségben élők nehéz helyzetén.