Kakaóháború Elefántcsontparton

Abidjan/Accra/Párizs. A polgárháborús káosz felé sodródik Elefántcsontpart, amely Nyugat-Afrika ígéretesen fejlődő államából az 1999-es katonai puccs óta a régió egyik bizonytalansági tényezője lett. A Laurent Gbagbo elnök ellen szeptember 19-én kitört lázadás hatásai messze túlmutatnak a fekete kontinensen, miután Elefántcsontpart a világ első számú kakaótermelője. Az eddig legalább 300 halálos áldozatot követelő harcok nyomán a londoni árutőzsdén a kakaó ára másfél évtizede nem tapasztalt mértékben kezdett emelkedni. A nyugat-afrikai országok is csapatokat küldenek Elefántcsontpartra, ha a lázadók és a kormány közötti békeközvetítés nem hoz eredményt. Erről az érintett országok vezetői döntöttek vasárnap este a ghánai fővárosban, Accrában tartott válságtanácskozásukon, azt hangsúlyozva, hogy a 15 országot tömörítő Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) képviselői azonnali tárgyalásokat kezdenek az Elefántcsontparton harcoló lázadókkal és a kormánynyal. Ha a közvetítési kísérlet kudarcot vall, akkor a gazdasági szervezet katonai szárnya, az ECOMOG lép akcióba, s valamennyi tagország katonai részt vesznek az elefántcsontparti műveletekben, a tagállamok várhatóan egyenként 150-750 főt küldenek, összesen 3-4 ezres kontingenst. A békefenntartó egység az egykori gyarmattartó Franciaország támogatását is bírja. Párizs Gbagbo mellé látszik állni. Franciaország háromszáz tengerészgyalogossal erősítette meg az Elefántcsontparton állomásozó erőit. A helyszínre érkezett amerikai különítménnyel együtt több mint kétezer külföldit, elsősorban francia és amerikai állampolgárt evakuáltak a lázadók által elfoglalt Bouakéból és Korhogóból. Egyébként az USA megjelenése jól érzékelteti, hogy az ásványkincsekben, a többi között kőolajban gazdag térség Washington számára egyre nagyobb stratégiai fontossággal bír. (n, m)