Elítélhetik a cseh tanárnőt, mert jogos orosz támadásról beszélt a diákoknak az iskolában

Bednářová 2022 áprilisában az egyik prágai általános iskolában beszélt az orosz–ukrán háború kitöréséről a nyolcadikos diákoknak. 

A tanárnő először azt mondta, hogy „Kijevben semmi sem történik”, majd miután a diákok arra hivatkozva tiltakozni kezdtek, hogy a híradóban láttak felvételeket a lángokban álló ukrán fővárosról, Bednářová azt állította, hogy a cseh közmédia híradásai elfogultak. 

Továbbá kijelentette, ukrán náci csoportok 2014 óta folyamatosan likvidálják az orosz lakosságot Donbaszban, derül ki a ČT24 tájékoztatásából. Néhány diák továbbra is tiltakozott, a vitát pedig rögzítették is, az igazságszolgáltatás szervei később ezekre a felvételekre alapoztak.

Az ügyészség népirtás tagadásának, megkérdőjelezésének, jóváhagyásának és igazolásának bűncselekményével vádolta meg a tanárnőt. A bíróság első fokon úgy határozott, Bednářová ugyan etikátlan módon járt el, de törvényt nem szegett. Az ügyészség fellebbezett, de a bíróság másodfokon is a nőnek adott igazat.

Így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely hatályon kívül helyezte az első- és másodfokú bírósági döntést, így a teljes pert újra kell indítani.

„A hazugság nem vélemény”

A tanárnő a bírósági tárgyalások során azzal is védekezett, hogy az állításait teljes egészében igaznak gondolta. 

Kiállok a kijelentéseim mellett, és mindent, amit az órán elmondtam, megcáfolhatatlan bizonyítékokkal támasztottam alá

 – mondta az egyik korábbi tárgyaláson az STVR tájékoztatása szerint.

Bednářovát az incidens után kirúgták az iskolából, de ő a per idején is magabiztos maradt: azt mondta, ha lezárul az ügye, vissza fog térni az intézménybe, mégpedig iskolaigazgatóként.

Az első- és másodfokú bíróság a felmentő ítélet meghozásakor arra is hivatkozott, hogy a tanárnő maga is elhitte a félretájékoztatást. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy határozott, ez önmagában nem elegendő indok annak megállapítására, hogy nem történt bűncselekmény. Azzal érvelnek, hogy ha más bíróságok is ezt a logikát követték volna, akkor a koncentrációs táborokban történt bűncselekményeket is igazolni lehetne azzal, hogy a vádlottak bedőltek a náci rezsim hivatalos propagandájának.

A hazugság nem vélemény, még akkor sem, ha az elkövető szubjektíven igazságnak érzékeli

 – olvasható a határozatban.

Szólásszabadság vagy az egyén védelme?

Az ügy azért is figyelemre méltó, mert a bírósági döntés érinti az egyén szólásszabadsághoz való jogát, amelynek korlátozása – főként a közösségi médiában terjedő álhírek kapcsán – korunk egyik legtöbbet vitatott témája. A cseh Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a szólásszabadsághoz való jog nem abszolút, és egy demokratikus társadalomban megengedhető annak korlátozása, ha az ilyen beavatkozások célja mások alkotmányban biztosított jogainak és szabadságának védelme.

Felmerül hát a kérdés, hogy a tanárnő a hazugságok terjesztésével milyen hatást gyakorolt a diákokra. A bíróság első- és másodfokon kimondta, Bednářová viselkedésével kapcsolatban nem bizonyítható, hogy komoly hatással lett volna a nyolcadikos diákok magatartására vagy mentális egészségére.

A Legfelsőbb Bíróság azonban nem értett egyet ezzel, és leszögezte, a 13–14 éves gyerekek világról kialakított képe általában nem stabil, könnyen befolyásolható a tekintélyes személyek véleménye által.

„Ha a vádlott olyan képet mutatott a diákoknak az ukrán nemzetről, mint a nácizmus követőiről, akik nem haboznak élve elégetni gyerekeket és élve megnyúzni embereket, miközben szuggesztív hipotetikus kérdéseket használt, hogy ők hogyan viselkednének, ha valaki ilyen módon ártana a szeretteiknek, bizonyára nem lehet lekicsinyelni az ilyen kijelentéseket”

– olvasható a határozatban.

Bednářová úgy gondolja, az ellene folytatott pernek politikai okai vannak, az ügyészség állításait pedig ruszofóbnak tartja.