Janukovics kínai pénzügyi segítségért kalapozik Pekingben

A hazájában tömeges kormányellenes megmozdulásokkal küzdő Janukovics a találkozót követően a két ország stratégiai partnerségét hangoztatta, de a Kínától remélt több milliárd dolláros pénzügyi segély bejelentésére egyelőre nem került sor.
   

Ugyanakkor a két ország "a baráti együttműködésről" szóló szerződést kötött és ötéves stratégiai partnerségi tervet fogadott el a kínai fővárosban. Az utóbbi keretmegállapodás értelmében számos területen, köztük a mezőgazdaságban, az energiaügyben, az infrastrukturális beruházásokban, a pénzügyi szektorban és a légi iparban tervezik mélyíteni kapcsolataikat.
   

Janukovics szerint a csütörtökön megkötött egyezmények összesen nyolcmilliárd dolláros befektetést hozhatnak a belpolitikai instabilitás mellett recesszióval küzdő és rossz növekedési kilátásokkal szembenéző Ukrajnának.
   

Kína már eddig is Ukrajna fontos partnerének számított, elsősorban a hadiipari megrendeléseken keresztül. Ugyanakkor elemzők szerint a mostani üzletek rövid távon nem jelentenek megoldást Ukrajna gondjaira, miközben az ország finanszírozhatósága egyre kérdésesebb.
   

Peking korábban - a Nemzetközi Valutaalap és Ukrajna nézeteltéréseit követően - tízmilliárd dolláros kölcsönt nyújtott Kijevnek, de az ukrán kormánynak a jövő évre további 17-18 milliárdra lesz szüksége, miközben a külföldi piacok nem hajlandók finanszírozni az államadósságát.
   

Janukovics pekingi útjával párhuzamosan Jurij Bojko ukrán helyettes kormányfő Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tárgyalt Moszkvában. Ukrajna az Oroszországból importált gáz árának csökkentését szeretné elérni, de egyelőre nem jelentettek be előrelépést az ügyben.
   

Mialatt az ukrán vezetők külföldön kalapoztak a pénzügyi segítségért, addig Kijevben folytatódtak a kormányellenes tüntetések, amelyek azután robbantak ki, hogy az ukrán kormány - Moszkva gazdasági zsarolását követően - felfüggesztette az uniós társulási megállapodás aláírásának előkészítését, és bejelentette, hogy a Nyugat helyett inkább Oroszország felé fordul.
   

Elemzők szerint ugyanakkor az EU-társulás megtorpedózása ellenére Moszkva vonakodik gázárcsökkentést vagy azonnali pénzügyi segítséget nyújtani Kijevnek, elsősorban azért, mert saját maga is lassuló növekedéssel és emelkedő munkanélküliséggel küzd.