Moszkva. Oroszországot felkavarta két titkosügynökének katari vád alá helyezése Zelimhan Jandarbijev csecsen szakadár vezető minapi meggyilkolása miatt.
Jandarbijev-gyilkosság: felzúdulás Moszkvában
Alekszandr Szaltanov orosz külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy a katari hatóságok nem mutattak fel semmilyen konkrét bizonyítékot arra, hogy az ügynökök részt vettek a Jandarbijev elleni merényletben, mert ilyen bizonyítékok egyszerűen nem léteznek. Vlagyimir Krjucskov, az egykori szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB volt főnöke csatlakozott azokhoz, akik a csecsen felkelők közötti pénzügyi leszámolással magyarázták Jandarbijev megölését. A média azonban a biztonsági szolgálat hatalmas kudarcát emlegette. „Ehhez fogható botrány nem volt a szovjet korszak óta, amikor a KGB az egész világon aktívan tevékenykedett” – írta a Kommerszant, amely szerint az orosz ügynököket néhány órával a dohai merénylet után fogták el a dubaji repülőtéren, ahol egy Moszkvába tartó gépre készültek felszállni. Az orosz külügyi tárca változata szerint viszont nem a dubaji hatóságok, hanem a katariak tartóztatták le őket hat nappal a merénylet után, fegyveres akció keretében. Mihail Bogdanov orosz különmegbízott Dohából visszatérve megerősítette, hogy a katari hatóságok módot adtak egy hosszabb találkozóra a két ügynökkel. Az ügy még csak a nyomozásnál tart – mondta az Interfaxnak.
Jandarbijev volt csecsen elnököt február 13-án, az autója alvázára erősített pokolgép robbanása ölte meg Dohában, ahol száműzetésben élt. Az orosz külügyi tárca szerint Jandarbijev orosz állampolgárok százainak haláláért volt felelős, és 2002 októberében Katarból közvetlenül irányította a moszkvai Dubrovka színházban végrehajtott csecsen túszejtő akciót.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.