Izrael együttműködik

Az izraeli hatóságok a templomból kilépőket nyomban őrizetbe vették, hogy kihallgathassák őket. A palesztinok kíséretében volt két ferences szerzetes is. Ez volt a legnagyobb csoport, amely három hét, vagyis a keresztény egyházi épületek izraeli ostromgyűrűbe zárása óta elhagyhatta a templomot. A palesztinok hordágyon magukkal hozták két társuk holttestét is. Egyébként a szerdán késő estig elhúzódott tárgyalási forduló – a templom körül kialakult válság rendezéséről – is eredménytelenül végződött. Izrael nem tágít attól a követelésétől, hogy a templomba menekült mintegy kétszáz palesztin közül az Izrael által körözött háromtucatnyi palesztint vagy állítsák izraeli bíróság elé, vagy száműzzék külföldre.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai biztosa, aki szerdán Arafattal tárgyalt, tegnap kérte Ariel Saront, hogy sürgősen vessen véget a rámalláhi ostromgyűrűbe zárt palesztin elnök szörnyű helyzetének.

Egy hevenyében összeállított palesztin bíróság különböző időtartamú szabadságvesztésre, illetve kényszermunkára ítélte néhány nappal ezelőtt a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) radikális szervezet négy tagját Rehavam Zeévi izraeli idegenforgalmi miniszter tavaly októberi meggyilkolásáláért – közölte tegnap a Palesztin Hatóság. A büntetések legsúlyosabbika 18 év kényszermunka, a legenyhébb egy év szabadságvesztés. A két másik vádlottat tizenkettő, illetve nyolc évi kényszermunkára ítélték. A per Arafat rámalláhi hivatalában zajlott le a per. A palesztin biztonsági szolgálat embereiből összeállított bíróságot Arafat egyik, jogi végzettség nélküli rokona, Ribhi Arafat dandártábornok vezette. Saron azonnal közölte: fenntartja azt a követelését, amely szerint megkívánja a Palesztin Hatóságtól Zeévi merénylőinek kiadását, ugyanis ez a feltétele az Arafat hivatala körüli ostromgyűrű megszüntetésének. Egyébként Izraelben nevetségesnek tartják az ilyen bírósági eljárást.

Izrael biztosítékot akar az ENSZ-től, hogy a világszervezet tervezett dzseníni missziójának eredményeit nem használják fel ellene – mondta az izraeli külügyminiszter. Simon Peresz az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: garanciát kérnek arra, hogy az izraeliek tanúvallomásait nem használják fel az érintettek ellen, hogy az ENSZ-küldöttségben lesz terrorizmus-szakértő, valamint hogy a misszió nem von le semmilyen következtetést. A külügyminiszter leszögezte: Izrael ellen semmi esetben sem indíthat eljárást a hágai nemzetközi bíróság. Hozzátette: kormánya kedden azért függesztette fel az ENSZ-misszió engedélyét, mert „hamis információk alapján elhamarkodottan döntöttek”.

Ariel Saron a The New York Timesnak adott interjújában kijelentette, hogy hajlandó lehetővé tenni Jasszer Arafat palesztin vezető számára a rámalláhi főhadiszállás elhagyását és a letelepedést a Gázai övezetben, ha oda nem megy vele egyetlen olyan embere sem, akit Izrael köröz. Szerinte ha Arafat erre igent mondana, azzal megmutatná, hogy hajlandó megálljt parancsolni a palesztinok erőszakos cselekményeinek. (m, t)

Schröder-nyilatkozat a Közel-Keletről

Berlin. A szövetségi kancellár nem zárta ki német katonák részvételét a Közel-Keletre vezénylendő nemzetközi békefenntartó erőkben. Gerhard Schröder erről az alsóház tegnapi ülésén felolvasott kormánynyilatkozatban beszélt. Egyúttal megerősítette: Németország nem fog csatlakozni az esetleges Izrael elleni kereskedelmi szankciókhoz. Az ellenzéki konzervatív uniópártok (CDU-CSU) kancellárjelöltje viszont határozottan ellenezte, hogy német katonák is szerepet kapjanak a Közel-Keleten. „Ebben a kérdésben, éppen hazánk múltja miatt, alapvető nézetkülönbség van az uniópártok és az SPD között” – hangoztatta Edmund Stoiber. Joschka Fischer külügyminiszter összehangolt lépéseket sürgetett a közel-keleti válság megoldása érdekében az ENSZ, az EU, az USA és Oroszország részéről. (MTI)