24 órán belül nem vetett véget a háborúnak Trump – mit ért el eddig?

Donald Trump amerikai elnök gyors külpolitikai sikert szeretne felmutatni, amely nemcsak elnöksége legitimációját erősítené, hanem akár Nobel-békedíj esélyesei közé is emelhetné. A CNN szerint azonban a konfliktus nem csupán politikai kérdés, hanem Ukrajna és Európa biztonságának sorsát is meghatározza. Egy elsietett békemegállapodás Oroszországnak kedvezne, közben veszélyeztetve az ukrán szuverenitást és a térség stabilitását.

A béketárgyalások körüli feszültséget tovább növeli, hogy Trump kormányzata Szaúd-Arábiában zárt ajtók mögött tárgyalt Oroszországgal, kizárva Ukrajnát és európai szövetségeseit. A CNN értesülései szerint a négyszeres találkozó során az orosz fél elégedetten nyilatkozott az előrelépésekről. Marco Rubio külügyminiszter szerint egy békemegállapodás alapjai már kirajzolódtak, azonban kérdéses, hogy ezek az elvek mennyire szolgálják Ukrajna érdekeit, vagy inkább Oroszország geopolitikai törekvéseit.

Trump politikája sokak szerint veszélyes játék, hiszen úgy tűnik, hajlandó kompromisszumot kötni Moszkvával anélkül, hogy figyelembe venné Európa és Ukrajna biztonsági aggályait. Miközben kampányában azt ígérte, hogy egyetlen nap alatt képes lenne lezárni a háborút, a valóság ennél sokkal összetettebb. Ellenfelei szerint Trump fő célja nem egy igazságos béke, hanem egy olyan alku, amely politikai és személyes győzelmének tűnhet – még akkor is, ha ezzel jelentős engedményeket tesz Putyinnak.

Eközben Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián figyelmeztetett, hogy Ukrajna nem fogad el olyan alkukat, amelyeket Kijev megkérdezése nélkül ütnek nyélbe. Ugyanakkor az ukrán hadsereg folyamatosan csökkenő nyugati támogatással néz szembe, ami a konfliktus kimenetelét is befolyásolhatja.

Trump közeledése 

Anne Applebaum történész és a The Atlantic szerzője szerint Trump külpolitikája radikális eltérést jelent az Egyesült Államok hagyományos szövetségi rendszerétől. Applebaum, aki a Autocracy Inc. The Dictators Who Want to Rule the World című Pulitzer-díjas könyv szerzője, rámutat, hogy Oroszország napi szinten fenyegeti Európa biztonságát, így Trump közeledése Putyinhoz komoly aggodalmakat kelt az európai és más szövetséges fővárosokban.

Applebaum az NPR-nek adott interjújában kifejtette, hogy a NATO és más nemzetközi szervezetek gyengülése hosszú távon komoly instabilitást eredményezhet. Trump nyíltan kifejezte szkepticizmusát a transzatlanti szövetség iránt, és azt sugallja, hogy az európai országoknak saját védelmükről kell gondoskodniuk. 

Ez azonban megkérdőjelezi az Egyesült Államok által évtizedek alatt kiépített biztonsági rendszert, amely Európában és Ázsiában is egyensúlyt teremtett. Ha az USA kivonul ezekből az együttműködésekből, akkor Kína és Oroszország geopolitikai befolyása tovább növekedhet, ami a Nyugat számára kedvezőtlen erőviszonyokat teremthet.

Macron és Trump találkozója

A francia elnök, Emmanuel Macron az amerikai elnökkel a Fehér Házban találkozott az ukrajnai háború harmadik évfordulóján. Macron azt hangsúlyozta a béketárgyalásokkal kapcsolatban, hogy „a béke nem jelenthet Ukrajna számára megadást, és nem jelenthet garanciák nélküli tűzszünetet, teret kell adni Ukrajna szuverenitásának is”. 

Emmanuel Macron egyben elismerte, és azt hangoztatta, hogy az európaiak tudatában vannak annak, hogy többet kell tenniük Európa biztonsága és védelme érdekében, és igazságosabban kell megosztani annak költségeit az Egyesült Államokkal annál, mint az elmúlt sok évben történt. 

Donald Trump a találkozón azt állította, hogy Vlagyimir Putyin kész elfogadni európai békefenntartók jelenlétét Ukrajnában, ami áttörést jelenthet a háború lezárása felé. Trump szerint közvetlenül rákérdezett erre az orosz elnöknél, aki állítólag nem ellenzi a tervet.

Ha Trump értelmezése helytálló, az komoly változást jelezne Moszkva álláspontjában, mivel Oroszország korábban ellenezte a külföldi csapatok bevonását, eszkalációs kockázatokra hivatkozva.

(cnn, npr, guardian)