A lettek szerint Putyin a béketárgyaláson igyekszik elérni azt, amit a harcok során nem tudott

Baiba Braze az AP hírügynökségnek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a három éve dúló háborúban a 140 milliós Oroszország – a Krím félsziget 2014-es annektálása óta – a 40 milliós Ukrajna kevesebb mint 20 százalékát tudta ellenőrzése alá vonni.

Úgy vélte, Putyinnak nem sikerült meggyengítenie sem az Egyesült Államokat, sem a NATO-t, illetve a kijevi kormányt sem tudta megbuktatni, „így a béketárgyalások során a nehézséget az orosz fél jelenti, mert Oroszország az, amely az amerikai befolyást akarja gyengíteni, mégpedig az egész világon”.

Leszögezte: ha Moszkva más ország ügyeibe avatkozik, azt nemcsak az adott ország területe fölötti ellenőrzés miatt teszi, hanem az ott lévő kormány döntéseit is befolyásolni akarja. Példaként Szíriát említette, ahol – mint mondta – az orosz fél a lázadók által azóta megbuktatott Bassár el-Aszad elnököt támogatta, és földközi-tengeri katonai bázisokhoz jutott.

A múlt heti, Rijádban rendezett orosz-amerikai megbeszélésekre kitérve elmondta, bár azok csak e két fél között zajlottak, a békeerőfeszítésekben Európa is részt vesz, mert folyamatosan egyeztet az amerikai és az ukrán féllel.

A tárcavezető Európa legfontosabb feladatának a NATO erősítését nevezte, illetve az európai haderő és védelmi kapacitások fejlesztését.

Emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten az Oroszországgal szomszédos Lettország bejelentette, hogy 2026-tól négy százalékra emeli a GDP-jéből a védelmi kiadásokra fordított összeget, majd az öt százalékot is megcélozza, és reményét fejezte ki, hogy a többi európai ország követi Riga példáját.

Mint mondta, NATO-tagországokként hazájának, illetve a másik két balti államnak – Litvániának és Észtországnak – biztosnak kell lenniük abban, hogy fel vannak készülve egy esetleges orosz agresszióra, hozzátéve, hogy a legnagyobb hangsúlyt az elrettentésre helyezik: a gyors figyelmeztetésre, az azonnali reagálásra, a katonai kapacitásra és a politikai akaratra.

A külügyminiszter egyúttal a tartós és hosszú távú béke melletti elkötelezettségét hangoztatta a tűzszünet helyett, mert utóbbinál „a háborút újrakezdhetik”.

„Határozottan úgy gondoljuk, hogy az elsietett tűzszünet nem vezet tartós békéhez, csak felbátorítja Oroszországot, (...) és a globális biztonsági helyzetet fenyegetné” – szögezte le a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a békefolyamatban Riga Kijev szükségleteit fogja szem előtt tartani.

Braze az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) előzőleg felszólalva már aláhúzta, hogy „csak Ukrajna győzelme képes garantálni a tartós biztonságot, és csak ez tud véget vetni az orosz imperialista agressziónak”.