Irtják a majmokat a majomhimlő-fertőzés miatt, holott már nem is terjesztik a kórt

Margaret Harris genfi sajtótájékoztatóján kijelentette: a világban jelenleg terjedő, majomhimlő nevű betegség nem hozható kapcsolatba a majmokkal, emberről emberre terjed. A szóvivő azokra a hírekre reagált, melyek szerint Brazíliában csak az utóbbi egy hétben tucatnyi majmot ért támadás Sao Paolo állam nemzeti parkjaiban, és több brazil városban is.

Az állatokat megmérgezték vagy kövekkel dobálták meg, komoly sérüléseket okozva. Harris megerősítette: a betegséget hordozó vírus ugyan állatról emberre is terjedhet, de a jelenlegi terjedése a világban az emberek egymás közötti testi érintkezésével történik. Egyúttal óva intett a megfertőződött személyek megbélyegzésétől vagy hátrányos megkülönböztetésétől.

A majomhimlő nevű betegséget 1958-ban fedezték fel Dániában és nevét valóban arról kapta, hogy majmokban mutatták ki először a vírus jelenlétét. Az a tény azonban kevésbé ismert, hogy a vírust később más állatfajok, köztük főleg rágcsálók szervezetében is kimutatták, és az első ember csak 1970-ben fertőződött meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A szóvivő végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a főbb tünetek – láz, izomfájdalom, gyengeség – észlelése esetén nem eltitkolni kell a betegséget, hanem haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Brazíliában eddig 1700 fertőzést és egy halálesetet, a világban pedig 28 ezer fertőzést és 12 halálesetet jegyeztek fel a majomhimlővel összefüggésben.