Irán átadta Oroszországnak uránkészletét

Irán és a vele atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmak (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) júliusban kötött megállapodása értelmében Teheránnak 300 kilogramm kivételével teljes, mintegy kilenc tonnára rúgó dúsítotturán-készletétől meg kell szabadulnia.

Az Irán által átadott urán alacsony dúsítottságú. Ez energiatermelés mellett arra is alkalmas, hogy tovább dúsítva olyan hasadóanyagot lehessen gyártani belőle, amely már nukleáris fegyver előállításához is megfelelő. Irán az atomprogramjáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban váltig állította, hogy nem akar atomfegyvert előállítani.

A nyári megállapodás értelmében Iránnak meredeken csökkentenie kell urándúsító centrifugái számát is. Emellett pedig át kell alakítania egyik atomreaktorát annak érdekében, hogy kevesebb plutóniumot állítson elő, miután a plutónium szintén felhasználható atomfegyver előállításához.

Ha Irán az atomprogramját több mint tíz éven át korlátozó megállapodás minden feltételét teljesíti, és ezt a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősíti, akkor a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen atomprogramja miatt érvénybe léptetett gazdasági és pénzügyi szankciókat. A fegyverszállítási embargó nagy része ugyanakkor még évekig érvényben marad.

Irán és a nagyhatalmak között 2004-ben alakult ki diplomáciai konfliktus, mikor kiderült: Teherán titokban olyan nukleáris tevékenységet végzett, melyet be kellett volna jelentenie a NAÜ-nek. A nagyhatalmak azt gyanították, hogy Irán atomfegyvert akar előállítani, amit Teherán következetesen tagadott, s fenntartotta magának a jogot, hogy korlátlanul folytathassa békés célúnak mondott, saját bevallása szerint pusztán energiatermelési és tudományos célokat szolgáló atomprogramját.