Irak darabokra hullhat

A hét végén iraki ellenzéki szervezetek vezetői tárgyaltak az amerikai fővárosban, először a külügyminisztériumban, ahol egy időre megjelent körükben Colin Powell külügyminiszter is, majd videokonferencián megbeszélést folytattak a Wyomingben nyaraló Dick Cheney alelnökkel, s fogadta őket Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. A küldöttségben képviseltette magát a két észak-iraki, egymással is rivalizáló kurd szervezet, az Irán támogatását bíró dél-iraki síiták csoportja, a monarchisták, volt iraki katonatisztek csoportja, valamint az Iraki Nemzeti Kongresszus nevű, ellenzéki csoportokat tömörítő szervezet. Az iraki tömegtájékoztatás hataloméhes bűnözők klikkjének nevezte a Washingtonban tárgyaló személyeket.

Az iraki ellenzékiek a katonai helyzeten kívül azokról az elvekről folytattak véleménycserét, hogy miként rendezzék be az iraki államot Szaddám Huszein eltávolítása után. Szerintük Washingtonban alapos változtatásokat képzelnek el, és nem elégszenek meg azzal, ha a mostani diktátort puccsal eltávolítják, hanem az egész uralmi struktúrát fel akarják számolni s a demokratikus törvények és a jog uralmát akarják megteremteni. Az Irakkal kapcsolatos távlati tervek kérdését feszegette nemrég a kongresszus is Irak ügyében tartott meghallgatásán. Egy ellenzéki vezető, Sarif Ali bin al-Husszein azt is kiemelte, hogy az USA meg akarja őrizni Irak egységét és területi integritását. Egyes elemzők szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a bagdadi rezsim összeomlásával elszakadnak a kurdok lakta északi területek, s a síiták lakta déli országrész is a különválást választhatja. A washingtoni tárgyalások azt jelzik, hogy az amerikai kormány összefogásra inti az egymással acsarkodó, katonai szempontból pedig súlytalannak tartott iraki ellenzéket, s immár komolyan akar tárgyalni vele az ország jövőjéről. Washingtonban az ellenzék gyengesége miatt inkább arra számítanak, hogy a Szaddám Huszeinhez névleg hű katonai egységek csatlakoznak a diktátor elleni hadművelethez. Az ellenzékiek – mintegy erre az amerikai elképzelésre válaszul – washingtoni nyilatkozataikban jelezték, hogy készek befogadni soraikba másokat, és elfogadnak támogatást Irakon belülről is, így katonatisztek és tisztségviselők segítségét.

A britek több mint kétharmada elutasítja az Irak elleni háborút. A YouGov közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 28 százaléka tart igazolhatónak egy Irak elleni háborút a jelen körülmények között. Teszik ezt annak ellenére, hogy a válaszadók 77 százaléka úgy ítéli meg: Szaddám Huszein fenyegetést jelent a világ békéjére, az iraki vezetés támogatja a terrorizmust, és tömegpusztító fegyverek fejlesztésére törekszik. A válaszadók 90 százaléka attól tart, hogy egy Irak elleni háború iszlám terroristák megtorlását vonná maga után a nyugati országok ellen, 62 százalék pedig úgy véli, hogy szélesebb körű háborút idézne elő a Közel-Keleten.

Rumsfeld a különleges alakulatokról

New York. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter olyan tervet fontolgat, hogy az amerikai hadsereg különleges alakulatait Afganisztánon kívüli titkos műveletekben is bevetnék az al-Kaida vezetőinek kézre kerítése végett. A különleges alakulatok olyan országokban hajtanának végre titkos akcióikat, amelyekkel az USA nincs hadiállapotban, illetve ahol a helyi kormánynak nincs tudomása terroristák tartozkódásáról. A The New York Times szerint a bírálók kifogásolják, hogy a hadsereget olyan területen alkalmaznák, ahol eddig hagyományosan a CIA tevékenykedett, a törvények által meghatározott keretek között. (MTI)