Inkább biztatás volt, mint elismerés

ÖSSZEFOGLALÓ

Oslo. Nagyon szerették volna Brüsszelben, ha legalább az oslói díjátadón sikerül demonstrálni valamiféle uniós egységet, de ez nem jött össze. A norvég fővárosban tegnap hivatalosan is átadták a Nobel-békedíjat az Európai Uniónak azért a szerepéért, hogy „a háború földrésze a béke földrészévé” vált.

Dirk-Jan van Baar holland történész ebből az alkalomból közzétett értékelésében kifejtette: legalább száz háborúmentes évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az EU-t sikeres békefenntartó projektnek nyilváníthassuk, azaz még nem jelenthetjük ki, hogy az EU képes garantálni az „örök békét”. Az sem biztos, hogy az európai béke megteremtéséhez és megőrzéséhez elengedhetetlen az EU közbenjárása. Nem véletlen, hogy az olyan „békés” országok, mint Norvégia és Svájc nem tagjai az uniónak. Sőt, az is tény, hogy Európa nagyon rá van szorulva az USA segítségére, ha az európai biztonság fenntartásáról van szó.

Ráadásul az EU külső fenyegetettségéről szóló viták sem alaptalanok, mert a bizonytalanul meghúzott külső – elsősorban keleti – határok aggodalomra adnak okot. A kelet-európai expanzió a hidegháború nyomán kialakult veszélyes hatalmi vákuumot hivatott betölteni, ám a bővítésekkel kapcsolatban az unión belül is megoszlanak a vélemények. Mindeközben a nyugati oldalon a britek egyre jobban eltávolodnak az EU-tól. Az unió folyamatosan halogatja a problémák megoldását, és éppen ez teszi sebezhetővé az európai békére való törekvést. A kontinensen ezért modernizáció és mélyebb integráció szükséges a túléléshez. A norvég Nobel-bizottság döntésében tehát nagyobb súllyal esett latba a tartós békére való biztatás szándéka, mint az európai közösség jelenlegi sikeressége.

Mintegy húsz uniós állam- és kormányfő jelenlétében a norvég Nobel-bizottság elnöke, Thorbjorn Jagland hangsúlyozta: az EU-nak a nemzetközi gazdasági válság ellenére előre kell haladnia. „Meg kell őrizni azt, amit elértünk, és javítani kell azon, amit megalkottunk, hogy lehetővé váljék az európai közösséget ma fenyegető problémák megoldása.” Jagland, akit Európa-pártinak ismernek az egyébként euroszkeptikus Norvégiában, ezután átadta a díjat a Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság és Martin Schultznak, az Európai Parlament elnökének.

Van Rompuy egyebek között kijelentette: „Az a tény, hogy ma oly sok európai vezető van itt jelen, aláhúzza közös meggyőződésünket: együtt és erősebben kerülünk ki a válságból. Elég erősen ahhoz, hogy megvédjük érdekeinket, és előmozdítsuk értékeinket a világban...” Barroso Szíriáról is beszélt, mondván: ami ma ott történik, az szégyenfolt a világ lelkiismeretén. „A nemzetközi közösségnek erkölcsi kötelessége, hogy lépéseket tegyen a szíriai helyzet megoldására.” Az EU mindig azok mellé áll, akik a béke és az emberi méltóság jelszavát tűzik zászlajukra – tette hozzá.

A svéd fővárosban, Stockholmban tegnap az egyéb Nobel-díjak ünnepélyes átadására került sor. (MTI, ú)