Ingrid Betancourt 6 év után kiszabadult - újabb képek

Szerdán kiszabadult a kolumbiai gerillák fogságából Ingrid Betancourt-t, egykori kolumbiai elnökjelölt, aki 2002-ben került a kezükre. A kolumbiai-francia kettős állampolgárságú asszonnyal együtt nyerte vissza szabadságát három amerikai személy és 11 kolumbiai katonai is.

A kolumbiai védelmi miniszter szerint mindannyian épek és egészségesek. Egy katonai kommandó szabadította ki a FARC gerillaszervezet táborából őket az ország keleti részén - mondta egy bogotái sajtótájékoztatón.

A nap folyamán előzőleg Bernard Kouchner francia külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy jól haladnak a tárgyalások a FARC gerillaszervezet új vezetésével a túszok elengedéséről.

Betancourt szülei politikusok voltak

Ingrid Betancourt Bogotában született - 1961. december 25-én -, szülei is politikusok voltak. Anyja a főváros egyik igen szegény negyedét képviselte a törvényhozásban, apja Gustavo Rojas Pinilla diktatúrája idején miniszter, majd diplomata volt. Kisgyerekként került Párizsba, miután apját Kolumbia UNESCO-nagykövetévé nevezték ki. Gimnáziumi tanulmányai végeztével a patinás Institut d'Études Politiques de Paris (Scienes Po) hallgatója lett. Diplomája megszerzése után házasságot kötött, férje Fabrice Delloye szintén a Scienes Po hallgatója volt. A párnak két gyereke, Melanie és Lorenzo született.

A házasságkötés révén Betancourt francia állampolgárságot kapott. 1989-bent tért vissza Kolumbiába, 1990-től a pénzügyminisztérium munkatársaként dolgozott. Édesanyja népszerűségére is támaszkodva 1994-ben beválasztották a képviselőházba, kampányában harcot hirdetett a korrupció ellen. Terminusa alatt Partido Verde Oxigeno (Zöld Oxigén Párt) néven saját pártot alapított. Képviselőként élesen támadta Ernesto Semper elnököt, aki választási kampányában pénzt fogadott el a hírhedt Cali-kartelltől.

Betancourt képviselői terminusa alatt elvált francia férjétől, majd újból férjhez ment. 1998-ban már a szenátusi székért indult, hatalmas fölénnyel választották be a felsőházba. Ekkoriban már több halálos fenyegetést is kapott, ezért gyerekei az apjukhoz költöztek. 2002-ben versenybe szállt az elnöki pozícióért. Kampánya során saját felelősségére az időközben - a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány között újfent megszakadt tárgyalások miatt - tűzfészekké váló demilitarizált kolumbiai övezetbe utazott. Innen azonban már nem tért vissza, a FARC 2002. február 23-án elrabolta.

Kiszabadítására több nemzetközi humanitárius akció indult

Elrablása ellenére a szavazólapon szerepelt a neve, de alig egy százalékot ért el. A hivatalba lépő Uribe-adminisztráció elzárkózott a fogolycserétől, így Betancourt és a többi politikai fogoly kiszabadítására csak mentőakció révén kerülhetett volna sor. A család azonban a korábbi túszmentő akciók tragédiába torkollása miatt elzárkózott ettől.

A politikusnő kiszabadítására több nemzetközi humanitárius akció is indult, a kiszabadítására való törekvések Nicolas Sarkozy francia elnök hivatalba lépésével, valamint a Betancourt romló egészségügyi állapotáról szóló híreket követően erősödtek fel. Franciaország 2008 áprilisában orvoscsoportot is küldött a hírek szerint fertőző májgyulladásban és bőrbetegségben szenvedő, s egy 2007 novemberi fotó alapján nagyon lesoványodott fogoly gyógyítására, a FARC azonban akkor nem engedte a közelébe a doktorokat.

A kormány elfogadta a FARC ajánlatát

Június közepén egy kolumbiai gerilla felkínálta több túsz, köztük Ingrid Betancourt volt elnökjelölt szabadon engedését. Cserében azt kérte, hogy ne adják ki őt az Egyesült Államoknak. A bogotái kormány elfogadta a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) tagjának ajánlatát, azzal a feltétellel, hogy a túszok valóban visszanyerik szabadságukat - hangsúlyozta akkor Álvaro Uribe elnök.

A francia-kolumbiai kettős állampolgár Betancourt-t több mint hat éve, egy kampánykörútján rabolták el, de túszok egy részét már egy évtizede fogva tartják a szélsőbaloldali gerillák. (MTI)