Huszita zászlókat tűztek ki a prágai Hradzsinban

Miloš Zeman cseh államfő a zászlók kitűzésével kíván emlékezni Husz Jánosra, a nagy egyházi reformátorra máglyahalálának 600. évfordulója alkalmával. A zászlók július 6-ig, Husz máglyahalálának évfordulójáig fognak lobogni a Hradzsinon.    "Kilencven év után lobog újra huszita kelyhes zászló a Prágai Várban" - mondta Zeman újságíróknak a várban. Emlékeztetett: 90 éve hasonló gesztust tett Tomás Garrique Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke.      Masaryk 1925-ben egy vörös kehellyel díszített fekete zászlót vonatott fel a cseh királyok ősi székhelye felett annak jeléül, hogy Husz János máglyahalálának napját állami ünneppé nyilvánította a korabeli parlament. A huszita zászló felvonása a Hradzsin felett akkor súlyos diplomáciai konfliktushoz vezetett Prága és a Vatikán között, amelyet csak több év elteltével sikerült elsimítani.    A most felvont két huszita zászló vörös és a közepükön aranyszínű kehely van. "Az elnöktől (Masaryk) akkor egy emlékezetes mondat hangzott el - A mi programunk Tábor (husziták alapította város). Tudom, hogy ez a mondat, és ez a zászló akkoriban vitákat kavartak, és a pápai legátus elhagyta Prágát. Remélem, hogy ez most nem következik be, és sajnálom, hogy nem minden meghívott vett részt a ceremónián" - fejtette ki Zeman.     A huszita zászlók hivatalos felvonásán nem jelent meg Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje. A katolikus egyházat csak František Radkovský pilseni püspök képviselte.    Husz János (1369-1415) katolikus volt. Papi és tanári tevékenységében magáévá tette a korabeli egyházi reformerek, elsősorban John Wycliffe tanait. A prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel.    "Tegyük fel a kérdést, hogy János mester bírálata az egyház harácsoló jellegére, nem érvényes-e bizonyos értelemben még ma is" - jelentette ki a cseh államfő. Zeman éles kritikusa az egyházaknak, főleg az egyházak kárpótlásának, s arra szeretné rávenni az egyházakat, hogy az így kapott pénzt és vagyont jótékonysági célokra fordítsák. Zeman bírálatait az egyházak helytelenítik.     A kelyhes huszita zászlók kitűzését a Hradzsinban nagy tömeg követte figyelemmel. A ceremónia végén közösen elénekelték a cseh és a huszita himnuszt.    Husz tanai az egyszerű, vagyontalan városi és a falusi nép körében is nagyon népszerűek lettek. A Károly Egyetemen szót emelt a németek túlsúlya ellen, amiért a csehek szemében nemzeti nagysággá nőtt. A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít.    A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután Husz továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte. Husz Jánost 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.    A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el.