Horvátország ma elnököt választ

A felmérések szerint az 1. fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan 2. fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A legfrissebb közvéleménykutatások eredménye szerint Grabar-Kitarovic 28,3%-kal végez az első helyen az első fordulóban, bár többhónapjacsökkenanépszerűsége. A második helyen Milanovic áll 26,6%-kal, míg a harmadik helyen Miroslav Skoro független jelölt, népszerű horvát énekes és üzletember végez 20,7%-kal. Az 5%-os küszöböt még Mislav Kolakusic független jelölt, EP-képviselő lépné át.

Szakértők szerint nem volt a jelenleginél olcsóbb és rosszabb elnökválasztási kampány a független Horvátország történetében. A jelöltek nem készítettek televíziós kampányfilmeket, és néhány kivétellel óriásplakátokat sem, amelyekkel új szavazókat tudtak volna megszólítani, a kampány főleg a terepmunkára, a különböző kampányrendezvényekre korlátozódott. Nem igazán lehetett érzékelni, hogy kampány van, azon kívül, hogy a jelöltek a médián keresztül üzengettek egymásnak – vélekedtek a szakértők.

Mintegy 3,8 millió horvát állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő – például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai – horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe. A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben. 2000ben és 2005-ben Stjepan Mesic lett Horvátország elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra. 2010-ben Ivo Josipovicot választották meg az ország harmadik elnökének, aki a második fordulóban Milan Bandicot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé. 2015-ben lett az ország negyedik elnöke Kolinda Grabar-Kitarovic, aki Josipovicot győzte le a második fordulóban.