Holnaptól választhat Európa

Az Európai Bizottság hétfőn ismételten emlékeztette a tagállamokat, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a hét második felében tartandó európai parlamenti választások eredményeit mindaddig, amíg az utolsó szavazóhelyiségeket is be nem zárják.

A tagállamok többségében 13-án, vasárnap tartják a voksolást, Hollandiában és Nagy-Britanniában azonban június 10-re, ĺrországban 11-re, Csehországban 11-12-re, Lettországban és Máltán 12-re, Olaszországban 12-13-ra tűzték ki a választás napját. Az eredmények nyilvánosságra hozatalának problémája azért merült fel, mert Hollandiában egy vidéki választási bizottság bejelentette, hogy már a szavazás első napján, június 10-én meg akarja tenni ezt.

A brüsszeli bizottság először a múlt hónap végén figyelmeztetett arra, hogy ez szabályellenes lenne, s ezt most az intézmény jogi szolgálata is megerősítette. A szabályt az EU tanácsának egy 1976-os határozatában fogalmazták meg, azzal a céllal, hogy az egyik tagországban nyilvánosságra hozott eredmények ne befolyásolják a másutt még folyamatban lévő vagy meg sem kezdődött választás eredményeit.

Az Európai Bizottság értelmezése szerint a szabály az állami hatóságokra és szervekre vonatkozik, de nemcsak központi, hanem helyi szinten is; hatálya tehát helyi választási bizottságokra is kiterjed. Nem köti viszont a nem állami intézményeket, illetve a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyek már a választások lezárulása előtt közölhetnek előzetes eredményeket, becsléseket vagy előrejelzéseket.

Mi a tét?

A európai parlamenti választások egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen politikai erőviszonyok alakulnak ki a testületben a voksolás nyomán, azaz az egyes politikai erők hány képviselővel rendelkeznek majd.

A testület munkáját régóta nyomon követő szakértők szerint azonban a politikai hovatartozás önmagában nem mindig döntő, a szavazásokat ennél sokkal bonyolultabbak erőviszonyok alakítják. Noha a „jobboldal”, „baloldal”, „liberális”, „zöld” és más hasonló politikai címkéknek megvan a maguk jelentősége, számos egyéb olyan tényező van, amely a parlament működését alakítja, a politikai előrejelzéseket pedig nehezíti.

Az egyik belga európai parlamenti képviselő szerint mindig maguktól a megvitatott kérdésektől függ, miként alakulnak a szavazások. A gazdasági, társadalmi, szociális ügyekben viszonylag jól megfigyelhető a baloldali-jobboldali ellentét, ám például a környezetvédelmi ügyekben, vagy az egyéni szabadságjogokat illetően az eredményeket már nem annyira ez, hanem a nemzeti sajátosságok alakítják. Például – mint mondta – a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt svéd tagjai a környezetvédelmi, vagy az élelmiszerbiztonságot érintő ügyekben nagyon közel állnak a parlamentben egy másik frakciót alkotó zöldekhez.

Az európai integráció folytatásával kapcsolatos témák is a parlamenti politikai hovatartozást felborító kérdésnek számítanak: szinte minden frakcióban vannak föderalista, s velük gyökeresen szembenálló, euroszkeptikus erők, s ez az ellentét az Európai Néppártban annyira kiéleződött, hogy akár néhány képviselőnek a frakcióból való kilépéséhez is elvezethet. A június 10-13. közötti európai parlamenti választások eredményének, az egyes politikai csoportok erőviszonyai alakulásának azért legalább egy területen azonnali és meghatározó jelentősége lehet: eldöntheti, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Róla ugyanis a parlamentnek szavaznia kell (ezt a voksolást valószínűleg július 22-én tartják), s az Európai Néppárt már korábban bejelentette: ha továbbra is ők adják a testület legfontosabb frakcióját, akkor követelni fogják, hogy a bizottsági elnök ebből a pártszövetségből kerüljön ki. Azonban itt is lehetnek belső szakadások: a néppárt februári kongresszusán például a portugál képviselők nem voltak hajlandók megszavazni ezt a követelést, mert ők a politikai hovatartozásnál fontosabbnak mondták, hogy nyitva maradjon a lehetőség egy honfitársuk, Antonio Vitorino uniós biztos megválasztására. Vitorino azonban szocialista...

Átmeneti állapot

Az EU közvetlenül választott parlamentjének életében már május 1-jével megkezdődött egy átmeneti időszak, mert az újonnan taggá vált országok ekkortól teljes jogú képviselőkkel lehetnek jelen, akiket azonban – választások híján – a nemzeti parlamentek pártjai jelöltek ki. A júniusi választásokon mandátumot szerző képviselők az új parlament július második felében esedékes megalakulásakor foglalják el helyüket. Erre a rövid időszakra a csatlakozási szerződés határozza meg az új tagországoknak jutó képviselői helyek számát, amely annyi, mint a 2004-2009-es parlamenti ciklusban jut nekik. A választásokon a parlament létszáma 626-ról 732-re nő, az egyes tagállamok pedig a nizzai szerződésben meghatározott számú képviselői helyet kapnak.

Litvániában tegnaptól szavaznak

Vilnius. A litvániai postákon és otthonokban tegnap megkezdődött az elnökválasztással egybekötött európai parlamenti szavazás. A balti ország választási bizottságának döntése értelmében mindazok az állampolgárok, akik betegség vagy más okok miatt vasárnap nem tudnak elmenni szavazni, postán adhatják fel, illetve otthon adhatják le szombatig voksaikat. (MTI)