Hétfőtől államfőválasztás

Az alkotmány szerint a hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt az Országgyűlésnek legalább harminc nappal meg kell választania az új elnököt – Mádl Ferenc mandátuma augusztus 3-án jár le.

A törvényi határidőig, május 30-án délig két jelöltre: Szili Katalinra és Sólyom Lászlóra érkezett érvényes ajánlás. Szili Katalint, az Országgyűlés jelenlegi elnökét a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 177 képviselője jelölte. Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét – akinek jelölését eredetileg az öt éve alakult, az ökológiai politika elveinek nyilvános képviseletét célul tűző Védegylet nevű civil szervezet javasolta – a Fidesz hetven képviselője jelölte köztársasági elnöknek, s ehhez csatlakozott az MDF nyolc képviselője is. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az elnök megválasztásához kétharmados többség – azaz a 386 tagú parlament 257 képviselőjének a szavazata – szükséges. Ha az első szavazás sikertelen, meg kell ismételni a jelölési procedúrát, és az új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. Itt is kétharmados többségre van szükség. Ha a második forduló is sikertelen, akkor harmadik fordulót kell tartani; ekkor a szavazásban részt vevők egyszerű többségével lehet megválasztani az új köztársasági elnököt. A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

Ha hétfőn sikertelen lenne a választás, kedden második vagy akár harmadik forduló lesz.

Mivel az SZDSZ bejelentette: nem szavaz, mert nem támogatja egyik jelöltet sem, kérdésessé vált, hogy a nagyobbik kormányzó párt jelöltje, Szili Katalin köztársasági elnök lehet-e akár a harmadik körben is. Az Országgyűlésnek Szili Katalinnal együtt 178 MSZP-s, húsz SZDSZ-es, 169 fideszes, nyolc MDF-es és 11 független képviselője van. A függetlenek Sólyomot támogatják.