<div>Megtámadták egy rendőrségi helikopterrel a venezuelai legfelsőbb bíróság épületét és a belügyminisztériumot.</div>
Helikopterről lőtték a belügyminisztériumot –polgárháborús helyzet Venezuelában
Caracas |
Nicolás Maduro szocialista elnök azt hangoztatja, hogy a kormánya megdöntését célzó összeesküvésről van szó. Az elnök szerint a helikopterről két gránátot is kilőttek rá, az egyik azonban nem robbant fel. A gép egy kormányellenes transzparenst húzott maga után. Az incidens akkor történt, amikor Maduro az állami tévé egyenes adásában éppen beszédet intézett az elnök. Maduro bejelentette, minden fegyveres erőt mozgósított a rend védelmében. „Előbb vagy utóbb kézre kerítjük azt a helikoptert és mindazokat, akik az ország intézményei ellen irányuló fegyveres terrorista támadás mögött állnak” – mondta. Ernesto Villegas tájékoztatási miniszter azt mondta, hogy a helikoptert a caracasi La Carlota támaszpontról vitték el a szakszolgálatok emberei, és az akciót egy rendőrfelügyelő, Oscar Peres szervezte meg, akit a hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban áll az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), az amerikai nagykövetséggel és Miguel Rodríguez Torres volt belügyminiszterrel, aki részt vett a Hugo Chávez volt államfő elleni 1992-es elvetélt puccskísérletben, és akiről nemrég derült ki, hogy bizonyítottan kapcsolatban állt a CIA-val. Villegas szerint a helikopterből 15 lövést adtak le a belügyminisztérium épületére, amelynek nyílt teraszán ekkor mintegy 80 ember tartózkodott. Ezután a legfelsőbb bíróság felé repült a helikopter, amelyből tüzet nyitottak az épületre, illetve legalább négy, Kolumbiából becsempészett izraeli gyártmányú kézigránátot dobtak le rá. Az olajban gazdag dél-amerikai országban április eleje óta folyamatosak a kormányellenes tüntetések, s a hatóságokkal vívott összecsapásokban legalább 75 ember meghalt. A venezuelai ellenzék különleges gyűlölettel viseltetik a legfelsőbb bírósággal szemben, miután a testület döntések sorozatát hozta Maduro hatalmának megszilárdítására, s közben megpróbálta minden hatalmától megfosztani az ellenzéki többségű törvényhozást. Az ellenzék vezetői emellett jó ideje próbálják rávenni az ország fegyveres erőinek tagjait, hogy ne engedelmeskedjenek az általuk gyilkos diktátornak nevezett elnök parancsainak. Alig néhány órával a történtek előtt Maduro azzal fenyegetőzött, hogy ő és hívei fegyvert fognak, ha szocialista kormányát erővel megdöntené a harmadik hónapja folyamatosan tüntető ellenzék. Maduro ezt egy nagygyűlésen mondta, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására július 30-ra kiírt szavazás mellett kampányolva. Tervei szerint a különleges felhatalmazású testület átírná az ország alkotmányát, és átvenné a szerepét más intézményeknek, köztük a jelenleg az ellenzék által uralt parlamentnek. Beszédében Maduro kijelentette, hogy a nemzetgyűlés összehívása az egyetlen módja annak, hogy békét teremtsenek Venezuelában. Ellenzéke viszont a 2018 végén esedékes elnökválasztás előrehozását követeli, azt állítva, hogy a kormány csalárd választásra készül, amelynek valódi célja a szocialista elnök hatalmának megőrzése. Meghirdették a szavazás bojkottját, és nap mint nap tüntetnek a megakadályozására. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"280189","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"341","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az ellenzéki képviselők kedden mintegy öt órán át nem tudták elhagyni a parlamentet, mivel azt körbevették Maduro hívei – közölte Freddy Guevara, a parlament elnökhelyettese. A képviselők sérelmezték, hogy a törvényhozás épületét védő gárdisták nem avatkoztak be. Maduro, aki azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy támogatja ellenfeleit és meg akarja kaparintani az ország olajkincsét, beszédében azt jósolta, hogy Venezuela szétverése egy hatalmas menekülthullámot fog kiváltani, amely mellett eltörpül majd a Földközi-tenger térségében zajló migránsválság, s mindezért Donald Trump amerikai elnök lesz a felelős. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását célzó, július 30-i szavazást a napokban elutasította Luisa Ortega Díaz főügyész és olyan, egykor befolyásos kormányzati szereplők is, mint Miguel Rodríguez, a titkosszolgálatok volt vezetője. Rodríguez sajtóértekezleten bírálta Madurót, amiért nem ír ki népszavazást még a nemzetgyűlés megválasztása előtt, ahogy azt elődje, Hugo Chávez 1999-ben megtette. Mint kifejtette, a kormány az alkotmányt megkerülő megoldásokra törekszik, amivel csak elmélyíti a válságot.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.