Harminc újonnan azonosított áldozatot temettek el Srebrenicában

Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja közölte: csak az emlékezéssel lehet legyőzni a népirtás tagadását, ezért soha nem szabad leállni az igazság terjesztésével. „A választás egyszerű: vagy az emlékezés kultúrája, vagy a bűnök megismétlése” – húzta alá.

Mint mondta, nem lenne szabad megengedni, hogy egyesek sót szórjanak az áldozatok családjainak sebeire, hanem büntetni kellene azokat, akik tagadják a népirtást. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma Boszniában vannak olyan politikusok, akik veszélyeztetik az alkotmányos rendet, sértegetik az áldozatokat és dicsőítik a bűnösöket. Ezek ellen egységesen kell fellépni – tette hozzá.

A megemlékezésen Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főképviselője kiemelte: egyrészt azon kell dolgozni, hogy a népirtás túlélői érezzék, megvédik őket, másrészt pedig az elkövetőket, valamint a népirtás tagadóit és a háborús bűnök dicsőítőit az igazságszolgáltatás elé kell állítani. A nemzetközi főképviselő emlékeztetett arra, hogy a népirtás tagadásáért még senkit nem állítottak bíróság elé, ezért a boszniai ügyészséget felszólította, hatékonyabban lépjen fel az ilyen ügyekben.

Graciela Gatti Santana a helyszínen emlékeztetett arra, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék egyértelműen népirtásnak minősítette, és a modernkori történelem legsötétebb pillanatának nevezte a történteket. Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT) elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt Jugoszlávia területén folyamatosan nő a népirtás tagadóinak és a háborús bűnösök dicsőítőinek a száma, ahogyan a történelmi revizionizmus gondolata is.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

A keddi megemlékezésen az a több mint háromezer ember is ott volt, aki részt vett az idei srebrenicai békemenetben. A békemenet szombaton indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben a tömegmészárlás elől menekültek.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

Ezúttal harminc újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6752-re nőtt az emlékhelyen eltemetett áldozatok száma. Potocari faluban, az emlékművön olvasható listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.