Hamenei ajatolláh a rohingják elleni erőszak megállítására sürgette a muszlim államokat

"Természetesen intézkedések alatt nem azt értjük, hogy küldjenek csapatokat (Mianmarba), hanem politikai, gazdasági és kereskedelmi eszközökkel gyakoroljanak nyomást a mianmari kormányra" - idézi Hameneit az ajatolláh honlapja.

Az iráni vezető szerint a válság politikai, nem pedig vallási jellegű, mivel - mint fogalmazott - "azt a mianmari kormányzat szervezt meg, élén egy kegyetlen asszonnyal". Hamenei kijelentésével egyértelműen Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari vezetőre utalt.

"A mianmari történések valóban egzotikus jelenségnek mondhatóak. Egy kegyetlen kormány muszlimokat gyilkol és felgyújtja házaikat a világ másfél milliárd muszlimjának a szeme láttára" - hangoztatta az iráni vezető.

Hamenei egyben az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) rendkívüli ülését sürgette a történtek megvitatására.

Egy névtelenséget kérő, magas rangú iráni tisztségviselő a Kyodo japán hírügynökséggel közölte: a mianmari vezetés figyelmen kívül hagyta Irán humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó felajánlását, miközben Teherán 40 tonna segélyt küldött Bangladesbe.

Az ENSZ keddi jelentése szerint a rohingja muszlim kisebbség 370 ezer tagja menekült el Mianmarból Bangladesbe augusztus 25., az arakáni erőszakhullám kezdete óta.

A menekülthullám azután indult meg, hogy a mianmari hadsereg - saját elnevezése szerint - "tisztogatási műveletbe" kezdett, miután több mint két hete rohingja muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen az északnyugat-mianmari Arakánban. A rajtaütések után fegyveres összecsapások törtek ki.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának hétfői, genfi ülésén az "etnikai tisztogatás tankönyvi esetének" minősítette a rohingja kisebbséggel szembeni "kegyetlen biztonsági műveleteket".