Hága elismerte a srebrenicai népirtást

Brüsszel. A boszniai Srebrenicában a délszláv háború idején, 1995-ban valóban népirtás történt, amikor a szerbek a város bevétele után kivégeztek több mint hétezer bosnyák férfit. Ezt mondta ki tegnapi ítéletében a jugoszláviai háborús bunöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék fellebbviteli tanácsa. Ugyanakkor a várost megostromló szerb csapatok parancsnokának, Radiszlav Krstics tábornoknak a büntetését az elso fokon kiszabott 46 év börtön helyett 35 évre mérsékelte a bíróság. Az indoklás szerint Krstics nem vett részt közvetlenül a népirtásban, de azzal, hogy tudomása volt több ezer bosnyák legyilkolásáról, s ebben az o csapatai vettek részt, segítette e buncselekmény elkövetését.

A srebrenicai mészárlást népirtásnak minosíto ítélet történelmi jelentoségu lehet a nemzetközi jog alkalmazásában. Ezzel ugyanis kitágult e jogi kategória eddigi értelmezése: immár nem csak a teljes lakosság (férfiak, nok, gyerekek) elpusztítására irányuló törekvés tartozik ebbe a körbe, de a lakosság egy részének (ebben az esetben férfiaknak) a megölése is. Krstics védoi elfogadhatatlannak mondták ezt a véleményt, amely egyébként már az elsofokú ítéletet is megalapozta, s többek között erre hivatkozva adták be fellebbviteli kérelmüket. A másodfokú bíróság viszont most helyben hagyta az elso fokon született ítéletben szereplo minosítést.

Srebrenicát az ENSZ védett övezetnek minosítette, de mégsem védte meg a boszniai szerbek haderejétol. A srebrenicai volt a legszörnyubb mészárlás Európában a II. világháború vége óta.

A hágai Nemzetközi Bíróság tegnap megkezdte a meghallgatásokat a NATO-államok ellen benyújtott szerb–montenegrói keresettel kapcsolatban. A belgrádi kormány az atlanti szövetség által 1999 márciusában indított, jugoszláviai célpontok ellen irányuló légi háború jogosságát vitatja. A NATO szerint katonai beavatkozását a koszovói etnikai tisztogatás leállítása igazolta, míg Belgrád úgy véli: az atlanti szervezet megsértette a nemzetközi jogot. A tegnapi meghallgatáson Belgium, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia és Portugália képviseloi jutottak szóhoz. Az eljárásban érintett NATO-tagállamok azzal érvelnek, hogy a bíróság hatásköre nem terjed ki a kereset elbírálására. A NATO a beavatkozással az albán többségu dél-szerbiai Koszovó tartományban a szakadár albánok ellen indított szerb fellépésnek kívánt véget vetni. A 78 napon át folyó bombázás eredményeként a szerb eroket kivonták Koszovóból, a tartomány pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá került.