Gyorsreagálású erő, aktív beavatkozás

Prága/Brüsszel. Tegnap Prágában a NATO-csúcs résztvevői igent mondtak az úgynevezett gyorsreagálású erő (NRF) létrehozására. Szakértők szerint ez több szempontból új irányt ad a szervezetnek. A gyorsan bevethető erő gondolatát alig néhány hónapja vetette fel Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Ötlete a 2001. szeptember 11-én amerikai nagyvárosok ellen intézett példátlan terrorista támadás mély hatásaiban gyökerezik. Az amerikai kormányzat azt a tanulságot vonta le, hogy nem lehet tétlenül bevárni a támadást, hanem ha lehet, még a szerveződése közben le kell sújtani rá. Ehhez a legjobb keret a NATO-országok együttese – de ez csak akkor lehet ütőképes és operatív erő, ha alkalmassá válik a gyors cselekvésre. Ez az NRF alapötlete. A mostani csúcson a koncepció körvonalazódik, utána a katonai tervezőkre vár a részletes kidolgozás. Az amerikai javaslat egy húszezres nemzetközi erőről szól. Ennek szárazföldi, légi és haditengerészeti eleme is lenne, ellátva megfelelő légi szállítási eszközökkel, a legkorszerűbb, pontosan célra vezérelhető rakétákkal és egyéb lőszerrel. Olyan készültségben állna, hogy egy héten belül gyakorlatilag a világ bármely pontjára be lehet majd vetni. Mivel nem állandóra kijelölt egységekből állna, hanem több váltásban állna rendelkezésre, ténylegesen 60 ezer fős elit alakulatról van szó. Ez a különlegesen kiképzett és a legfejlettebb távközlési technikával is felszerelt hadtest kis létszáma ellenére képes lenne arra, hogy minden nemzetközi válsággócba döntő haditechnikai fölénnyel avatkozzon be, és sebészeti pontossággal, csekély veszteségekkel kiiktasson minden veszélyt – a tömegpusztító fegyverek gyártó kapacitásától vagy raktáraitól kezdve terrorista bázisokig. Ha mégsem tudja rövid idő alatt leküzdeni a veszélyt, mögötte áll a világ legnagyobb erejű szövetsége. A válságkommandó felszerelése és fenntartása nem kerülne többe a szövetségesek katonai költségvetése 2-3 százalékánál. Nyilvánvaló, hogy e gyorsreagálású erő létrehozásának kulcsa a nagyarányú haditechnikai fejlesztési program, a Prágai Kötelezettségvállalás, de az is, hogy míg annak végrehajtása sok évre nyúlik, a gyorsreagálású erőt már sokkal rövidebb idő alatt létrehozhatja a szövetség. Az elképzelések szerint minden tagállamnak módja lenne hadserege sajátos képességeivel részt venni benne. Ezzel a mozgékony nemzetközi hadtesttel a NATO megtenné a döntő lépést a feltartóztató és elrettentő katonai doktrínától a válságokat megelőző aktív katonai beavatkozások felé.