Görög adósság - Megnyugvás kérdőjelekkel

Görögország teljesítette az új mentőcsomagról való tárgyalások megkezdéséhez szükséges, az euróövezeti vezetők által meghatározott feltételeket - állapította meg az Európai Bizottság csütörtökön.     Annika Breidthardt, a gazdasági ügyekért felelős európai biztos szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nemzetközi hitelezők - az európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - megítélése szerint a görög kormányzat "megfelelő módon és időben" teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a hétfő reggelig elhúzódó euróövezeti csúcstalálkozón szabtak meg.     "A görög parlament fontos lépést tett a nemzetközi partnerek bizalmának visszaszerzéséhez vezető úton" - fogalmazott Annika Breidthardt.     A hitelezők által végzett értékelés szerint az új mentőprogram finanszírozási igénye 82 és 86 milliárd euró közé tehető. Hetekig tartó tárgyalások következnek, mielőtt aláírhatnák az új megállapodást. Addig is, Görögország sürgős finanszírozási igényeinek biztosítására 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönt nyújtanak Görögországnak három hónapos lejáratra az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM).    Mario Draghi, az EKB elnöke kora délután bejelentette Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 900 millió euróval 89,9 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. A döntés azt mutatja, hogy az EKB bízik a hitelezők és Görögország közötti tárgyalások sikerében.    A kormányzótanács kamatdöntő ülése után tartott sajtótájékoztatóján Draghi vitathatatlannak nevezte, hogy enyhíteni kell a görög adósságszolgálaton, de ennek formájáról a következő hetekben kell tárgyalnia Görögországnak és a hitelezőknek.    Draghi szerint Görögország képes lesz teljesíteni fizetési kötelezettségeit az EKB és a Nemzetközi Valutaalap felé is.    Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.    Miközben a görög parlamenti döntéssel megnyílt az út a tárgyalások előtt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormányának jövője bizonytalanná vált a szavazáson is megmutatkozó törés miatt. A megszavazott megszorítások hatalmas adóemelésből és kiadáscsökkentésből, nyugdíjreformból állnak.     A görög belügyminiszter kijelentette: előre hozott parlamenti választásokat tarthatnak Görögországban szeptemberben vagy októberben, miután a kormányzó Sziriza párt parlamenti képviselői között lázadás tört ki az új nemzetközi mentőcsomag miatt.    A 300 fős parlamentben a kormányzó Radikális Baloldal Koalíciójának (Sziriza) 149 képviselője közül 111 szavazott igennel, 32 nemmel, hatan pedig tartózkodtak. A koalíciós partner jobboldali Független Görögök (ANEL) 13 képviselője viszont támogatta Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt. Ez azonban így is azt jelenti, hogy a miniszterelnök kisebbségben maradt, saját párttársai vonták meg tőle a bizalmat, és az Európa-barát ellenzéki képviselők voksai kellettek ahhoz, hogy keresztülvigye a parlamenten a törvényjavaslatot.     "Nagyon valószínű, hogy az eseményektől függően szeptemberben vagy októberben előre hozott (parlamenti) választások lesznek" - mondta Nikosz Vucisz belügyminiszter a Sto Kokkino rádiónak adott nyilatkozatában, amelynek szövegét a minisztérium hozta nyilvánosságra.    Ciprasz népszerűségét ennek ellenére nem tépázták meg az előző napok eseményei. Elemzők szerint ha választásokat tartanának, még erősebbé válnának pozíciói, aminek köszönhetően háttérbe tudná szorítani pártjának keményvonalas képviselőit és keresztül tudná vinni a reformokat.   Úgy tudni, hogy a miniszterelnök átalakítja a kormányt, és már csütörtökön vagy pénteken bejelentik a személyi változásokat.     Az euróövezeti országok parlamentjei sorban hagyják jóvá a Görögországgal kötött megállapodást, elsőként még szerdán a francia parlament döntött így, csütörtökön pedig a finn törvényhozás. Németországban pénteken kerül a parlament elé a téma. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kijelentette, teljes meggyőződéssel fogja javasolni a német parlamentnek, hogy támogassák a harmadik görög mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdését, de megismételte: továbbra is úgy gondolja, a legjobb az volna, ha Görögország átmeneti időre kívül kerülne az eurózónán.   A német pénzügyminiszter az Eurócsoport hétvégi, Görögországgal foglalkozó válságtanácskozásán vetette föl, hogy Görögországnak öt évi átmeneti időre ki kellene lépnie az euróövezetből. Német sajtóértesülés szerint az elképzelést elutasította Angela Merkel német kancellár.