Franciaországban képviselőket fenyegettek meg a kormány elleni bizalmatlansági indítvány előtt egy nappal

Eric Ciotti, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak elnökének és nemzetgyűlési képviselőjének a dél-franciaországi Nizzában található képviselői irodáját ismeretlenek megrongálták azért, hogy nyomást gyakoroljanak rá annak érdekében, hogy ő és a pártja hétfőn megszavazza a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványokat, amelyeket a pártvezető nem támogat. Több párttársa és más reformpárti képviselők is arról számoltak be, hogy megfenyegették őket.  

Aurore Bergé, a kormányzó Reneszánsz nemzetgyűlési frakcióvezetője ezért rendőri védelmet kért a belügyminisztériumtól a képviselők biztonságának szavatolására.  

Miközben a hétvégén is folytatódtak szerte az országban a nyugdíjreform elleni spontán utcai tiltakozások, a kormánytagok továbbra is kiálltak a törvénytervezet elfogadásának szükségessége mellett, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedne.

„"A kormány elsődleges célja ezzel a reformmal a nyugdíjrendszerünk megőrzése, amihez ragaszkodunk” – mondta Olivier Dussopt munkaügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban.

„Úgy vélem, hogy nem lesz meg a többség a kormány megbuktatásához” – vélte Bruno Le Maire gazdasági miniszter a Le Parisien napilapban megjelent interjúban. „De ez az igazság pillanata lesz. A nyugdíjreform megéri-e vagy sem a kormány bukását, és a politikai zűrzavart? A válasz egyértelműen nem” – tette hozzá.

Két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az ellenzéki pártok a kormány ellen pénteken a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően, mindkettőt hétfőn délután vitatja meg a nemzetgyűlés.  

Az első többpárti bizalmatlansági indítványt a Nemzetgyűlés legkisebb frakciója, a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló független LIOT csoport kezdeményezte, és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció 91 képviselője írta alá. Nem sokkal később a jobboldali Nemzeti Tömörülés is bejelentette, hogy Marine Le Pen frakcióvezető és 87 kollégája benyújtotta a saját indítványát.

Miután a jobbközép Köztársaságiak jelezték, hogy egyik indítványt sem szavazzák meg, nagyon kicsi az esélye annak, hogy Élisabeth Borne kormánya megbukik.

A bizalmatlansági indítványok elfogadásához a Nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent. A baloldali összefogás 149 képviselővel, a Nemzeti Tömörülés 88, a LIOT pedig 20 képviselővel rendelkezik. A mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója lehet, akik közül legalább harminc szavazatára is szükség lenne a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés nem támogatja a bizalmatlansági indítványokat, nem kizárt, hogy néhány képviselő igennel szavaz majd, annak ellenére, hogy egyikük sem írta alá a parlamenti indítványokat. Négyen azonban már jelezték, hogy igennel fognak hétfőn szavazni.

A Le Journal du Dimanche hetilapban közzétett felmérés szerint a nyugdíjreform ellen két hónapja tartó tömegdemonstrációk alatt Emmanuel Macron népszerűségi mutatója 28 százalékra csökkent. Utoljára 2019-ben, a kormányellenes sárgamellényes mozgalom tüntetései idején volt ennyire alacsony az államfő tetszési mutatója.  

A francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a Nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

Az ötödik köztársaság alkotmányának 1958-as elfogadása óta századik alkalommal alkalmazta ezt a megoldást francia kormány, az Élisabeth Borne vezette kormányzat pedig 11. alkalommal.

A parlamenti szavazás megkerülése újabb lendületet adott az utcai tiltakozásoknak is és a stratégiai ágazatokban csaknem két hete tartó gördülő sztrájkok folytatásához.     

Jóllehet szombaton a hatóságok megtiltották a gyülekezést a párizsi Concorde téren és a közeli Champs-Élysées sugárúton, ahol már az előző két este is összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között, a spontán tiltakozások emiatt a főváros délkeleti részén folytatódtak mintegy 4 ezer résztvevővel. A hatóságok a gyülekezési tilalom elrendelését a "közbiztonság és a közrend elleni súlyos veszély" fennállásával indokolták. Több metrómegállót lezártak a belváros környékén biztonsági okokból. A demonstrálókhoz rendbontók csatlakoztak, akik közül többen kukákat gyújtottak fel. Országszerte 169 embert állítottak elő, közülük 122-t a fővárosban.