Franciaország új külpolitikai programja

Nicolas SarkozyReutersNicolas Sarkozy májusi megválasztása óta első ízben vázolta külpolitikai elképzeléseit a francia nagykövetek éves konferenciáján. Külön hangsúlyozta: számára az európai építés a legfontosabb, ugyanakkor síkraszállt az USA-val való barátság mellett is. „Azok közé tartozom, akik úgy vélik: nincs erős Franciaország Európa nélkül, s azok közé tartozom, akik úgy vélik: az USA és Franciaország közti barátság ugyanolyan fontos ma, mint az elmúlt két évszázadban.” Felvetette: még az idén hozzák létre a „bölcsek bizottságát” 10–12 nagyon magas rangú személyiségből, akik az EU távolabbi jövőjéről gondolkodnak, és jelentésüket még a 2009-es európai választások előtt közzéteszik. Nem zárta ki, hogy a következő hónapokban felújítják az EU és Törökország közötti csatlakozási tárgyalásokat, de megerősítette: ő továbbra is Ankara és az unió közötti „lehető legszorosabb társulás” híve. Programbeszédében utalt rá: Franciaország hamarosan kezdeményezi, hogy erősítsék meg az európai védelmet, amely független lenne a NATO-tól, de nem jelentene konkurenciát az atlanti szövetségnek. Ez utóbbit azonban meg kell újítani.

Sarkozy a nemzetközi integrációs folyamatokról szólva kifejtette, a világ legfejlettebb ipari országait és Oroszországot tömörítő G8-nak előbb-utóbb G13-má kell válnia, Kína, India, Mexikó, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság bevonásával. Ennek kapcsán felszólította Oroszországot, mondjon le arról a „brutalitásról”, ahogyan kijátssza olyan aduit, mint a földgáz és a kőolaj, ehelyett pozitívan járuljon hozzá a nemzetközi problémák megoldásához. Követelte az Irakban állomásozó külföldi csapatok távozásának világos meghatározását. Tragédiának nevezte az iraki helyzetet, emlékeztetve arra, hogy elődje, Jacques Chirac elnöksége idején Franciaország távol maradt a 2003. márciusi amerikai invázióval kezdődött konfliktustól. Úgy vélekedett, Irakban csak politikai megoldás lehetséges, amelynek jegyében peremre szorítják a szélsőséges csoportokat, s végbemegy a nemzeti megbékélés folyamata. Mindehhez azonban a külföldi csapatok távozása szükséges, mert az érintett felek akkor tudják igazán felmérni saját felelősségüket és a nemzetek közössége is akkor tud majd hasznosan tevékenykedni Irak érdekében. Erre Franciaország is kész – szögezte le. Egyúttal kiállt külügyminisztere, Bernard Kouchner mellett, aki bagdadi látogatása után az amerikai Newsweeknek kijelentette: Núri al-Máliki iraki kormányfőnek le kell mondania. Kouchner tegnap közölte, hogy hajlandó a Máliki által követelt bocsánatkérésre.

Iránnal kapcsolatban Sarkozy megerősítette: Párizs híve annak, hogy nyissanak Teherán felé, ha az iszlám köztársaság tiszteletben tartja kötelezettségeit nukleáris téren. Sarkozy ismét elfogadhatatlannak nevezte, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Ezért Franciaország továbbra is eltökélt az egyre keményebb szankciók mellett. Bejelentette: kezdeményezte, hogy az ENSZ BT szeptember 25-én állam- vagy kormányfői szinten tanácskozzék az afrikai béke és biztonság kérdéseiről. Hangsúlyozta: Afrika továbbra is a francia külpolitika egyik prioritása és az EU együttműködési politikájának egyik tengelye. (MTI, t, s, ú)