Folytatódik a határvita Kirgizisztán és Üzbegisztán között

A két korábbi szovjet tagköztársaság több mint háromszáz kilométeres határszakasza nincsen pontosan kijelölve, mivel 1991 előtti függetlenedésüket megelőzően a XX. században szuverén államokként nem volt közös határuk. A kommunista időkben az üzbég-kirgiz határt többször is áthelyezték, így a két ország szakértői nem tudnak megegyezni abban, melyik szovjet térképet kellene a határ kijelölése alapjául venni.

A közép-ázsiai országok között múlt héten lángolt fel ismételten a határvita, amikor Üzbegisztán lezárta egyik határátkelőjét és katonákat, valamint járműveket vezényelt az Ala-Buka víztározóhoz és környékére. Válaszul Kirgizisztán szigorította a határ ellenőrzését.
    
Azóta a két ország többször is diplomáciai jegyzéket váltott, és csütörtökön a kirgiz elnök úgy nyilatkozott, hogy a határvita miatt felmerült az üzbég fővárosba, Taskentbe tervezett regionális biztonságpolitikai konferencia bojkottja.
   
Kurbanbay Iskanderov, a kirgiz kormány határkijelölésért felelős követe úgy nyilatkozott, a feszültséget az okozza, hogy Biskek úgy döntött, visszaveszi az üzbég használatban lévő kirgiz létesítményeket, beleértve a határtól tíz kilométerre fekvő víztározót.
    
Üzbegisztán elutasította azokat a vádakat, miszerint aránytalanul nagy számú katonát állomásoztat a határ közelében, és azt mondta, csupán a határellenőrző pontokat erősítik meg a mindkét országban ünnepelt, perzsa újév (noruz) alkalmából.