<p>Budapest. Tegnap benyújtotta a Fidesz azt a módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy maximum havi 700 forint lehessen az internetadó mértéke. Az internetadó elleni vasárnap esti budapesti tüntetés elfajult, a tüntetők egy része a Fidesz-székházhoz ment, megdobálták az épületet, hat embert letartóztattak.</p>
Fellázadtak a magyar internetadó ellen
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14144841777875_21.jpg.webp?itok=AOexBc0z)
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
A magyarországi internetadó réme annyi embert vitt az utcára, hogy a vasárnapi tüntetésből az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes demonstrációja lett, amit viszont beárnyékol a Fidesz-székház megtámadása. Hogy pontosan mi és miért történt a Lendvay utcában, egyelőre nem tudható, annyi bizonyos, a rendőrség hat rendbontót vett őrizetbe. Utólag világos, hogy hiba volt a két utcai politikai akciót, az internetadó ellenit és a fociultrák (az MLSZ által bevezetett biztonsági intézkedések ellen demonstráltak) délutáni tüntetését egy napra tenni. Az ultrák egy része bekeveredhetett az ellenzéki demonstrációba, de hogy pontosan ki mit tett a Lendvay utcában, azt ahhoz hasonlóan lehet majd vitatni, mint a 2006-os tévéostromot és a rákövetkező rendőrattakot az Astoriánál.
Az internet tervezett megadóztatása miatt több mint 10 ezren gyűltek össze. A tüntetés szónoka és szervezője, Gulyás Balázs azt mondta, hogy „Viktor, ma csak az órát állítottuk vissza, nem az évszázadot”. Az Orbánt digitális analfabétázó szólamok szerint a miniszterelnök azért akarja megadóztatni a netet, mert saját maga még egy e-mailt sem tud elküldeni, majd 48 órás ultimátumot adtak, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot (különben újabb tüntetés is lesz). André Goodfriend amerikai ügyvivő – aki a kitiltási botrány miatt jelenleg a magyarországi politikai élet egyik főszereplője – szintén a netadó elleni tüntetők között volt. A demonstráció hivatalos végét követően a Lendvay utcai pártszékházhoz megközelítőleg ezren mentek el: az elöl állók hangfalakat, billentyűzetet dobtak a Fidesz épületébe, betörtek több ablakot is. Volt, aki európai uniós zászlóval mászott fel a székház erkélyére, a Hír TV tudósítóját pedig ultrának tűnő figurák vették körül. Császár Attila körül zengett a „mocskos Fidesz”, a Hír TV helyszíni közvetítését meg kellett szakítani. A székház egyik kerítését is kidöntötték.
A Fideszt a tízezernél is több ember részvételével zajló budapesti, miskolci, pécsi és veszprémi tüntetés sem tántorítja el az internetadó bevezetésétől, igaz, felső korlátot ígér. „Javasoljuk egy adófizetési felső korlát bevezetését, ami az adó mértékét 700 forintban maximalizálja (üzleti előfizetőknél 5000 forint), és azt, hogy az adatforgalmi adót a távközlési szolgáltató cégek fizessék, ne a magánszemélyek” – olvasható a párt közleményében. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a parlamentben arról beszélt, nem a fogyasztók, hanem a nagy multicégek ellen van az internetadó. Aztán bedobta a logikai csavart, hogy a Fidesz azt reméli, a netadó az internet elterjesztését segíti.
Szükségesnek tűnik egy új Békemenet megszervezése az amerikai korrupciós botrány és az internetadó elleni tüntetést követően – derül ki Bencsik Andrásnak, a Békemenetek egyik főszervezőjének Facebook-posztjából. Leszögezte, az Orbán-kormányt „a történelmi jelentőségű társadalmi beágyazottsága miatt sem most, sem később nem lehet leváltani”. Szerinte a kormányt ezért csak manipulációval lehet eltávolítani , az erre irányuló kísérletek példája „az USA által kirobbantott” korrupciós botrány. A hvg forrásai szerint azonban nem lesz Békemenet, miután a fideszes vezetők megkérték a szervezőket, most ne szervezkedjenek, mert nem akarnak konfrontálódni a netadóra érzékeny fiatal rétegekkel. (NOL, Index, hvg, 444.hu)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.