Felhívás a kormányhoz

Brüsszel. A szlovákiai Deportálások Áldozatainak és Leszármazottainak Szövetsége Brüsszelben kiadott nyilatkozatában felszólította az új szlovák kormányt, hogy nyújtson kárpótlást a Beneš-dekrétumok alapján annak idején elhurcoltaknak is. A szövetség elnöke, Mikulás Krivánsky által aláírt nyilatkozat hangoztatja, „miután Szlovákia végre teljesítette erkölcsi kötelességét és kárpótolta az 1939 és 1945 között elhurcoltakat, illetve leszármazottaikat, itt az ideje, hogy az 1946-47 telén a Beneš-dekrétumok alapján kényszermunkára hurcoltak is elégtételben részesüljenek”. A nyilatkozat utal arra, hogy jövő hétfőn az Európai Parlament külügyi bizottsága első olvasatban tárgyalja az Európai Bizottságnak a bővítési tárgyalások állásáról kiadott legújabb stratégiai dokumentumát és országjelentéseit, s ezekkel kapcsolatban szó lesz a Beneš-dekrétumokról is. Rámutat, hogy az EP által felkért három jogtudós szakvéleménye érdemben csak a Beneš-dekrétumok csehországi vonatkozásaival, a németek tömeges kitelepítésével foglalkozik, holott az egykori elnöki rendeleteknek magyar áldozatai is voltak, akiket kényszermunkára vittek cseh és morva területekre, illetve akiket megfosztottak állampolgárságuktól. Mindkét csoportot teljes vagyonelkobzás is sújtotta, mert mindmáig nem kaptak kárpótlást.

A deportáltak szövetsége ezzel kapcsolatban felveti a Magyar Koalíció Pártjának felelősségét is, amely szerintük nem képviseli kellő határozottsággal a kárvallottak érdekeit, s ezért követeli, hogy az MKP lépjen ki az új kormányból.

Az EP elnöksége felkérésére készített jogi szakvéleményében Jochen Frowein német, Ulf Bernitz svéd és Lord Kingsland brit jogtudós arra a közös következtetésre jutott, hogy a Beneš-dekrétumok alapján történt vagyonelkobzások nem ütköznek az EU joggal, amely nem visszamenőleges hatályú. A cseh kárpótlási rendszer, mint arra az ENSZ emberi jogi bizottsága is rámutatott, bizonyos területeken hátrányosan megkülönböztetést alkalmaz, de az EU jogrendje szempontjából ez sem kérdőjelezhető meg. Az ország EU felvétele után a dekrétumok alapján született büntetőjogi ítéletek már nem hajthatók végre. Végezetül szakvéleményüket arra alapozták, hogy az ország felvétele után minden EU-állampolgár azonos jogokat élvez a Cseh Köztársaság területén. A három jogtudós szakvéleményéből kitűnik, hogy egyedül Csehország helyzetét vizsgálták az egykori Csehszlovákia jogutódjaként. Azóta Edmund Stoiber bajor miniszterelnök megküldte az EU tisztségviselőinek és Gerhard Schröder német kancellárnak is egy bonni és egy tübingeni egyetemi tanár szakvéleményét, akik épp ellenkező következtetésre jutottak. Rudolf Dolzer és Martin Nettesheim szakvéleménye szerint a Beneš-dekrétumok, amelyek alapján németeket és magyarokat toloncoltak ki Csehszlovákiából, ütköznek az EU jogrendjével. Stoiber ennek alapján követelte az említett dekrétumok semmissé nyilvánítását, ahhoz, hogy Csehországot felvegyék az EU-ba.