Fejkendőtörvény-vita

Párizs. Kedden kezdődött a vita, s várhatóan a jövő kedden szavazza meg a parlament a fejkendőtörvényt. Addig radikális iszlám csoportok tiltakozó tüntetéseket terveznek a nemzetgyűlés környékén.

Jean-Pierre Raffarin kormányfő terjesztette be a nemzetgyűlésben az úgynevezett fejkendőtörvény-tervezetet, amelyben – Jacques Chirac elnök személyes kezdeményezésére – az állami iskolákban megtiltják a „vallási hovatartozást feltűnően kifejező jelképek és ruhaneműk” viselését. Ez lehet iszlám öltözék, zsidó kipa vagy „túlzott méretű” katolikus kereszt. Ezzel szemben ezután sem lesz tilos a nyakláncként hordott medáliaméretű kereszt vagy Dávid-csillag, s a kisméretű Korán-könyv sem. A tervezetet a radikális iszlám szervezetek iskolai provokációira való hivatkozással nyújtotta be a kormány. Tény, hogy az elmúlt hónapokban hirtelen megugrott az állami iskolákban lefátyolozottan megjelenő lányok száma. A pártok az állam és egyház szétválasztásának elvét, továbbá az oktatás világi jellegének követelményét figyelembe véve általában hajlanak a tervezet megszavazására. Az egyetlen komoly vitapont az lehet, hogy a baloldali ellenzék nemcsak a feltűnő, hanem minden látható vallási jelet kitiltana az állami iskolákból. (m, n)

Terrorellenes konferencia

Nusa Dua. Elkerülhetetlenek az újabb iszlámista merényletek Délkelet-Ázsiában – figyelmeztetett tegnap Alexander Downer ausztrál külügyminiszter az indonéziai Bali szigetén kezdődött nemzetközi tanácskozáson, amely a terrorizmus kérdéseivel foglalkozik. Huszonöt ország képviselői – köztük John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter – vesznek részt a kétnapos értekezleten azon a szigeten, amely 2002 októberében súlyos, 202 halottat követelő kettős öngyilkos merénylet színhelye volt. Downer egyebek közt kifejezte hazája óhaját, hogy az EU tevékenyebb szerepet játsszon a térségbeli terrorellenes fellépésben. Szerinte a délkelet-ázsiai terrorizmus elleni harc nem csupán a térség országainak problémája, hanem globális kérdés, amely globális választ igényel. (MTI)

Nem lesz újabb vizsgálat

Canberra. John Howard ausztrál kormányfő tegnap kizárta, hogy Ausztrália újabb, független vizsgálatot indítson az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló titkosszolgálati jelentésekkel összefüggésben. Szerinte az ügyben most folyó parlamenti vizsgálat kellően alapos, s a közvélemény hamarosan értesül megállapításairól. Ausztrália az első ország volt, amely csatlakozott az Irak elleni amerikai katonai fellépéshez kétezer katona küldésével. A héten a brit és az amerikai kormányzat a közvélemény nyomására független vizsgálatot indított az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó hírszerzési adatok ügyében. (MTI)

Edith Cresson bíróság elé

Brüsszel. Várhatóan felmentést javasol majd a belga ügyészség Edith Cresson volt francia miniszterelnök, az EB egykori tagja ellen. Cresson korrupciógyanús ügyei az EU egyik legnagyobb botrányához, s a jelenlegit megelőző Európai Bizottság idő előtti lemondásához vezettek 1999-ben. Mint a Le Soir belga lap írta tegnap, az ügyben sajátos megoldás körvonalazódik: az ügyészség azt javasolja, hogy állítsák Cresson asszonyt bíróság elé – ám ott a felmentését fogja kérni. Cressont – a Jacques Santer vezette Európai Bizottságban a tudományos és oktatási ügyek biztosa volt – azzal vádolták, hogy fiktív állást biztosított saját fogorvosának a bizottságnál. (MTI)