Illusztrációs felvétel
Évente milliók válnak támadás és zaklatás áldozataivá az Európai Unióban
Évente több mint 22 millió ember válik támadás, 110 millió pedig zaklatás áldozatává az Európai Unióban - áll a szervezet Alapjogi Ügynökségének (FRA) pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében.
Az FRA által 2019-ben összeállított dokumentumban - amelyben 32 ezer embert kérdeztek meg uniószerte, és további háromezret az Egyesült Királyságban és Észak-Macedóniában - a válaszadók kilenc százaléka arról számolt be, hogy öt éven belül érte valamilyen fizikai erőszak, de kevesebb mint egyharmaduk fordult emiatt a rendőrséghez.
"Az eredmények kíméletlen őszinteséggel döbbentenek rá az Európai Unióban zajló erőszak és zaklatás valódi mértékére" - jelentette ki a jelentést összeállító Sami Nevala, az FRA bűnügyi statisztikákkal foglalkozó szakértője.
A bécsi székhelyű ügynökség felszólította az EU országait, fokozottan figyeljenek oda a kiemelten veszélyeztetett csoportokra, amelyek tagjait az átlagosnál többször érheti erőszak, köztük a fiatalokra, etnikai kisebbségekre, valamint az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) - közösséghez tartozókra.
A jelentés kiemeli, hogy a szexuális erőszak és zaklatás áldozatainak többsége nő: a válaszadók 41 százaléka azt vallotta, hogy az elmúlt öt évben érte már zaklatás, 29 százalékukat a mért időszak utolsó egy évében.
A felmérés szerint a 16 és 29 év közötti nők 83 százaléka nem szívesen marad egyedül bizonyos helyeken, és inkább elkerül egyes utcákat és negyedeket, fizikai vagy szexuális bántalmazástól tartva.
A kapott eredmények szerint a zaklatás mértéke nagyobb az EU nyugati országaiban, a legmagasabb pedig Franciaországan, Németországban és Hollandiában. Nevala ezt az online kommunikáció nagyobb elterjedtségével magyarázta, mert szerinte a virtuális térben az emberek könnyebben válnak zaklatás áldozataivá.
Hangsúlyozta azt is, hogy egyes országokban érzékenyebbek a zaklatás ezen formájára.
Régiós megoszlás mutatkozik meg ama kérdés kapcsán, mit tennének a válaszadók, ha bűncselekmény szemtanúivá válnának: míg a nyugat-európai országokban élők rendőrséget hívnának, a keleti régióban a megkérdezettek nagy része maga avatkozna be.
Mindazonáltal a válaszadók több mint fele azt mondta, közvetlenül avatkoznának be akkor, ha valaki a saját szüleiket ütné meg az utcán, vagy ha azt látnák, hogy egy szülő a gyerekét bántalmazza.
A jelentés emellett foglalkozik az áldozatok és a hatóság közti viszonnyal, sürgetve az utóbbiakat, tegyenek meg mindent a gördülékenyebb kapcsolatfelvétel érdekében, és minden esetben forduljanak tisztelettel az áldozatok felé.
Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty szerint az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a nehezebb anyagi körülmények között élők ritkábban fordulnak a rendőrséghez, ha sérelem éri őket.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.