Európai uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség

A szakértő a párizsi merényletek kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unióban a terrorelhárítás nemzeti szinten működik, holott véleménye szerint a titkosszolgálatoknak vagy jobban kellene információkat cserélniük vagy a tagállamoknak közös terrorelhárítási intézményt kellene létrehozniuk egy olyan adatbázisra alapozva, amely mindenkihez eljut. A hírszerzéssel kapcsolatban pedig kifejtette: a nemzetállami hírszerzések kapcsolatban vannak a közel-keleti államokkal, amelyek az egyiknek adnak információkat, a másiknak viszont nem.         A párizsi merényletekkel összefüggésben kifejtette: a nagyszámú áldozattal a terroristák azt akarják megmutatni, hogy hatékonyak. A támadások stratégiai támadásnak tekinthetők: ennek jellemzője az áldozatok nagy száma, a nagy médiafigyelem és a félelemkeltés. Tálas Péter szerint azonban a párizsi támadások "primitív támadások voltak", házilag készített bombákat használtak, illetve AK géppisztolyokat, amelyeknek a beszerzése nem nehéz.     Úgy vélte, a terrortámadás a Bataclan koncertteremben járt sikerrel, a futballstadionnál nem, ahol bár az volt a támadók célja, hogy egy benti robbantással pánikot okozzanak és az épületen kívüliekkel pedig nagy számú áldozatot ejtsenek, valójában nem értek célt.     A történtekről zajló diskurzus szempontjából a szakértő fontosnak nevezte, hogy ugyan iszlamista támadásról beszélünk, de ahogy a francia politikusok fogalmaztak, "a saját gyerekeik támadtak rájuk", vagyis döntően olyanok, akik Európában nőttek fel.     Hangsúlyozta: minden ilyen támadásnak - ide sorolva a korábbi madridi, londoni vagy épp az oslói terrorcselekményeket - a kontextusát érdemes vizsgálni, s nem vonatkoztathatóak el az Európában zajló vitáktól.     Felidézte azt is: 2008-tól Európa folyton válságban van, előbb pénzügyi válságban, majd most menekültválságban. Hozzátette: mindez hat a biztonságérzetünkre. A menekültválsággal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a franciák gyorsan elválasztották a migrációt és a terrorizmust, addig egy másik markáns álláspont - ide sorolva a V4-ekét is - összeköti e kettőt azzal, hogy a migráció növeli a terrorfenyegetettséget.     Tálas Péter szerint ha még be is szivárog 100 ember a menekültek között, akkor sem a menekültek túlnyomó többségére kell haragudni, hanem azt a 100 embert kell kiszűrni.     Felvetve azt a kérdést, hogy vajon az európai muzulmán kisebbségek potenciális terroristák, vagy sem, arra mutatott rá, hogy máshogy ítélik meg ezt a kérdést Franciaországban, ahol több milliós muzulmán kisebbség él, mint például Lengyelországban, ahol csak néhány fő és a migráció sem sújtja utóbbiakat olyan mértékben, mint például Magyarországot.    A szakértő a zsúfolásig telt előadóban kérdésként vetette fel, vajon Európában tudták-e integrálni a muzulmánokat, s a hallgatók többsége a nem mellett emelte fel a kezét. Tálas Péter arra mutatott rá, hogy nincs meghatározva az integráció foka, nem is erről szükséges beszélni, hanem inkább arról, hogy a betelepülők mennyire normakövetőek. Az integrációról szóló diskurzus véleménye szerint olyan éles lett, hogy európai politikusok is olyan hangnemet ütöttek meg egymással szemben, amely arra utal, hogy mindenki kezdi elveszteni a türelmét.    Úgy vélte: a szélsőségesek, a terroristák kis számban vannak, de nagy félelmet keltenek. Szerinte az emberek mitizálják a terroristákat és magát az Iszlám Államot is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: tény, hogy területtel bír, ez korábban nem volt jellemző, az al-Kaida például nem rendelkezett ilyennel. Az Iszlám Állam másik jellemzője pedig a kegyetlenség: az internetre felkerülő videókon is brutálisnak igyekszik bemutatni magát, mert tudja, hogy ettől az emberek félnek. Ezt a szakértő hatásosnak, mi több, profinak nevezte.     Az elmúlt időszak merényleteit - beleértve a törökországi, bejrúti, párizsi támadásokat - Tálas Péter úgy értékelte: ez az Iszlám Állam meggyengülését mutatja, mert kezd a "hagyományos" eszközökhöz nyúlni, ahogy azt korábban az al-Kaida is tette, amely terület hiányában több helyen is robbantásokat hajtott végre.     Arra felvetésre, hogy vajon mi szükséges az Iszlám Állam elleni fellépéshez, azt mondta: a bombázás nem elégséges, a szélsőséges ideológiát véleménye szerint a mérsékelt muszlimoknak kell legyőzniük, a Szíria területén élőknek pedig politikai programot kell ajánlani.     Hangsúlyozta: az Európai Unió egyetért abban, hogy az uniónak a terrorizmussal, a bevándorlással szemben összeurópai megoldást kell találnia, ugyanakkor arra is kitért, hogy az Európai Uniót nem válságidőszakra találták ki.     A hallgatók kérdéseire válaszolva kifejtette: a magyar terrorfenyegetettséget ahogyan korábban is, alacsonyra értékeli, de nem tartja kizárhatónak, hogy egyszer Magyarországon is elkövessenek terrorcselekményt. Arról is beszélt, hogy Európa számára jelenleg a terrorizmus a szélsőséges iszlamista terrorizmust jelenti és elsősorban azok az országok fenyegetettek, ahol nagyszámú muzulmán kisebbség van, mellettük pedig a szélsőséges réteg is nagyszámú.