Európai nyugdíjakat kaphatunk

Ezek egyike a nyugdíjrendszerek átjárhatósága. Az EU 15 tagállama 15-féle társadalombiztosítási rendszert alkalmaz jelenleg, amelyek, ha sok szempontból azonos elvre épülnek is, számtalan ponton eltérnek egymástól. A nyugdíjrendszerek különbözősége miatt az unióban egységes szabályozás sem alakult ki, léteznek viszont irányelvek, amelyek az EU állampolgárainak alapvető jogait rögzítik.

Ilyen alapelv, hogy senkinek sem kell egyszerre több helyen járulékot fizetnie. Valamely országban ugyanakkor biztosítottnak kell lennie. További főszabály, hogy a nyugdíjra való jogosultság nem veszhet el, akkor sem, ha elköltözik valaki abból az országból, ahol a társadalombiztosítási díjakat korábban fizette. Nyugdíját ebben az esetben bármely más uniós tagországban felveheti.

Aki Szlovákiában szerzett nyugdíj-jogosultságot, de máshol éli le nyugdíjas éveit, mindaddig koronában megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az eurózónához.

A közösségen belül gyakorlatilag megoldott az állami nyugdíjrendszerek átjárhatósága. A járulékot az általános szabály szerint mindenki abban az országban köteles fizetni, ahol munkát vállal. Ez alól a szabály alól csak az vonhatja ki magát, aki 12 hónapnál rövidebb ideig vállal munkát külföldön, vagy a határ túloldalára jár át pénzt keresni, de hetente legalább egyszer hazalátogat.

Aki életében több uniós országban is dolgozik, minden egyes országból nyugdíjat kap majd, ahol járulékot fizetett. A nyugdíj folyósítását minden ország akkor kezdi, amikor biztosítottja eléri az ott érvényes nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjpénztárak a nyugdíjat éppúgy utalhatják külföldre, mint a társadalombiztosítók. Attól tehát senkinek nem kell tartania, hogy befizetései elvesznek. A problémát inkább a magánnyugdíjpénztárak közötti átjárhatóság jelenti. Jelenleg többnyire megoldhatatlan, ha valaki más tagországba költözve egyszerűen át szeretne lépni az ott működő valamely pénztárba, még akkor is, ha a két pénzár ugyanazon bank, vagy biztosítótársaság leányvállalata.

Valamivel egyszerűbb az önkéntes pénztárak helyzete a közösségen belül: a csatlakozás után mindenki szabadon eldöntheti, melyik önkéntes pénztárban takarékoskodik, működjön az bárhol az unión belül. Vagyis szabadon lehet választani akár a külföldön működő önkéntes pénztárak közül is. Ha azok valóban nyugdíjpénztárak, a befizetésekre járó kedvezmény itthon éppúgy jár, mint ha a járulékot a munkavállaló a hazai önkéntes pénztárak valamelyikének utalná.

Szlovákia EU-csatlakozása azonban nem feltétlenül jelenti majd a nyugdíjak ugrásszerű emelkedését. Az ENSZ előrejelzése szerint a világ lakossága 2000 és 2050 között 6 milliárdról 8,9 milliárdra nő majd – ám ugyanezen időszakban a jövendő EU 27 tagországában a lakosság 6 százalékkal, 482 millióról 454 millióra csökken. A különösen alacsony termékenységű országokban a visszaesés drámai lesz: az olaszok például a jelenlegi 57,5 milliós lakosság helyett 2050-ben már csak 45 millióan lesznek, Németország lakosságszáma pedig egy évszázad alatt a jelenlegi 80 millióról 25 millióra csökkenne, ha egyáltalán nem lenne bevándorlás.

A csökkenő lakosságszám mellett folyamatosan nő a várható élettartam. Európában jelenleg 100 munkaképes korú lakosra 35 nyugdíjas jut – 2050-ben viszont, ha a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódnak, minden 100 munkásra 75 nyugdíjas jut majd, sőt Olaszországban és Spanyolországban egy az egyhez lesz az arány. Mivel az adott idős generáció nyugdíját mindig az éppen dolgozók fizetik, ez nem sok jót jósol a jövőbeli nyugdíjak nagyságára. (i-x, nsz, ú)