Európában a növekedés dacára kevés a munkahely

Ausztriában háromszázalékos GDP-növekedés mellett észrevehetően csökken a munkanélküliség. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézete (WIIW) nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint ez a recept Kelet-Európára nem érvényes. Sőt, ebben a térségben – az új tagországokban – 4-5 százalékos növekedés sem hoz új munkahelyeket, ami az osztrák gazdaságkutatókat kifejezetten aggasztja.

Példának Lengyelországot és Szlovákiát említik: az előrejelzés szerint ezekben az országokban 2006-ban közel minden ötödik munkaképes korú állampolgár állás nélkül lesz, s különösen nehéz helyzetbe kerülnek a fiatalok, valamint a megfelelő képzettség hiánya miatt a munkaerőpiacon hátránnyal indulók. Mindez annak ellenére, hogy az igen alacsony adóteher és a munkaköltség sok nemzetközi, köztük osztrák konszernt vonz e két országba. Magyarország, Szlovénia, Csehország munkanélküliségi helyzetét az osztrák kutatók kevésbé tartják drámainak.

A kutatók keserű megállapítása, hogy a gazdasági növekedési folyamat és a tartós munkanélküliség csak látszólag mond ellent egymásnak. Az iparban a termelékenység ugyanis olyan ütemben nő, hogy az egyre több megrendeléshez sem szükséges több munkaerő.

Az egyetlen munkahelyteremtő ágazatnak a szolgáltatóipar tűnik – ez azonban csak a nagyvárosokban fejlődik. Ennek is megvan az oka – véli Michael Landesmann, a WIIW szakértője. Az olyan nagyvárosok, mint Budapest vagy Prága 2004-ben nem kevéssé profitáltak abból, hogy egyes nagy nemzetközi konszernek több kiszolgáló részlegüket kitelepítették (outsourcing).

Ugyanakkor éppen a vidéki régiókban kellene a szolgáltatóiparnak felszívnia a vidéki lakosságot – hangoztatja az osztrák kutató. A térség legnagyobb országában, Lengyelországban az emberek kereken egyharmada még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, sok esetben a létminimumon tengődve. A helyzet ott nagyon hasonlít a háború utáni Európához – legalábbis ami a szerkezetváltás szükségességét illeti – jegyzi meg az osztrák szakértő.