Brüsszel/Berlin. A sűrűn hangoztatott jó szándék ellenére bőven van gond a közös európai védelmi politika megteremtésének mindkét síkján. A konkrét helyzetekben gyorsan bevethető békefenntartó, válságkezelő alakulatok felállításában is, és a közös védelmi politika hosszú távú, elvi megalapozását illetően is.
Eurohadsereg, védelmi Európa
Brüsszel/Berlin. A sűrűn hangoztatott jó szándék ellenére bőven van gond a közös európai védelmi politika megteremtésének mindkét síkján. A konkrét helyzetekben gyorsan bevethető békefenntartó, válságkezelő alakulatok felállításában is, és a közös védelmi politika hosszú távú, elvi megalapozását illetően is. Hétfőn Brüsszelben az uniós védelmi miniszterek tanácskozásán megállapították: az unió rendelkezik akkora katonai kapacitással, hogy egyszerre több válság megoldásában is tényező lehessen, de szakértők szerint jelentős hiányokat kell pótolni ahhoz, hogy a reménybeli közös hadtest gyakorlatilag is bevethető legyen. Az EU már évekkel ezelőtt azt tűzte ki célul, hogy képes legyen a bevetésről szóló döntés utáni 60 napon belül egy 60 ezer fős hadtestet a válság helyszínére küldeni. Az eurohadtest kiállításával, felszerelésével nincs is probléma; annál több kívánnivalót hagy a miniszterek felmérése szerint a hadtest mozgósításának gyorsasága, különösen, ha párhuzamosan több válsággócban végrehajtandó feladatokhoz kell a közös haderő egységeit előkészíteni. Az előkészítéshez szükséges idő lerövidítése végett a tizenötök védelmi miniszterei tervező csoportok felállítását határozták el egyes katonai szakterületeken. És még mindig nyitott a kérdés: mi a célja az európai közös erőnek? Párizs többpólusú világra törekszik, amelyben Európa az amerikai hatalmi túlsúlyt ellensúlyozná. Ezzel gyakorlatilag csak Belgium és Luxemburg azonosul fenntartás nélkül. Berlinben nem ellensúlyról beszélnek, hanem a transzatlanti tengely „európai pillérének erősítéséről”. Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter asszony a Le Soirban tegnap kijelentette: a közös európai védelem kezd formát ölteni és feltehetőleg előbb valósul meg, mint a közös világpolitikai szerep. A hétfői brüsszeli ülés után úgy vélekedett, a „védelmi Európa” megerősítéséhez több anyagi áldozatra van szükség a tagállamoktól, mert egyelőre csak Franciaország, Nagy-Britannia és Görögország vállalja az arányos anyagi erőfeszítéseket. „A védelmi Európa létrehozása a földrész hatalomként való megjelenése. Ezt már most meg tudjuk csinálni. A közös külpolitika más dolog – ehhez gyakorlatilag minden tagországnak ugyanazt a világképet kellene kialakítania! Ez jóval hoszszabb időbe fog telni” – mondta Alliot-Marie.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.